Költségkalkuláció I. – Alapvető problémák

Ezúton szeretném megköszönni Molnár Zsoltnak, a GraphIT Kft. munkatársának a segítséget a cikk megírásához!

Minden műszaki beállítottságú és foglalkozású ember megtanulta, hogy egy ember attól „műszaki”, hogy a területén, bármilyen eszközt, tárgyat vagy berendezést tesznek ki elé, három kérdésre tudnia kell válaszolnia:

Mit? (mire jó, mire használják-> tervezés, fejlesztés),

Miből? (miből készül-> anyagismeret),

Hogyan? (hogyan készítik el, hogyan gyártják-> gyártástechnológia).

De mai rohamosan fejődő világban, ahol napról-napra új fejlesztések, termékek, technológiák és eljárások jelennek meg, három másik kérdésre is tudnia kell válaszolnia egy „műszakinak”:

Mikorra? (határidő)

Mennyit?(darabszám)

Mennyiért? (ár)

Alapvetően a mai elvárásoknak megfelelően szükségesek gazdasági ismeretek is, természetesen a műszaki és a szükséges természettudományos ismeretek hiánya nélkül.  Jelen cikkemben egy ehhez a témakörhöz tartozó kérdést szeretnék körüljárni, ami nem más, mint a költségkalkuláció. Gyakori problémája egy gyártó cégnek, hogy árajánlatot kérnek tőle egy adott darabszámú alkatrészre, termékre vagy gépre, adott határidőre (mikorra és mennyit kérdésre ez esetben a válasz adott). A gyártástervezőnek, termelés vezetőnek meg a „mennyiért” kérdésre kell választ adnia. Első körben szeretném megemlíteni, felsorolni azokat a nehezítő tényezőket, melyek nehézkessé teszik a költségkalkulációt. A cikk második részében alapvető gondolatokat szeretnék megosztani, amik talán segíthetnek a költségkalkuláció elkészítésében. Végezetül összetettebb folyamatokra tervezett szoftveres megoldást mutatnék be.

cncmedia_orangehr

1. Alapvető problémák

1.1. Tényezők ismeretének a hiánya, átláthatatlansága

A legelső és legnagyobb problémája a költségkalkulációnak, hogy számításainkat becslésekre alapozzuk, mintsem visszaellenőrizhető és frissíthető adatokra. Vannak költségek, melyeket tudunk számszerűsíteni, mint például alapanyag ár, szerszámozási költség, gép üzemelésének villamos igénye, alkalmazottak órabére, stb. A költségeknek a jelentős része viszont nem becsülhető: esetleges gép meghibásodás, szerszámtörés, selejtes munkadarab, stb. Ezek olyan tényezők, melyeket nem tudunk számszerűsíteni, nincs rájuk egzakt matematikai forma, melyekkel ki tudnánk számolni. Ezek ismeretlen tényezők, melyeket csak becsülni tudunk. A becslés pontossága nagyságrendileg megközelíthető, melyet leggyakrabban egy kiajánlott költségbe beépített tartalék fedez.

1.2. Biztonsági tartalék

A következő kérdés az, hogy mekkora biztonsági rést hagyjunk az árban. Ha túl kicsi rést hagyunk, esetleges előre nem számított események kedvezőtlen hatása miatt le kell gyártanunk az alkatrészeket, gépeket, profit nélkül, rosszabb esetben ráfizetéssel. Ha túl nagy rést hagyunk, termékünk, gépünk versenyképtelenné válhat a piacon, a kedvezőtlen ár-érték aránya miatt.

Szerintem nem is kell tovább részleteznem, milyen kritikus kérdés az ár „pontos” meghatározása versenyképesség szempontjából.

1.3. “Spreadsheeting”

Elnézést a „magyartalan” fejezetcímért, de ez az angol kifejezés fejezi ki legjobban a következő problémát. Spreadsheeting =adattábla kezelés, készítés. Összetettebb alkatrész és gép esetén a költségek változását a cégek általában adatbázis/táblázat kezelő szoftverek segítségével számítják ki. Ez jó taktika. Viszont, a probléma mindig a táblázat elkészítésével van. Nem az összetettsége miatt, hanem időt vesz el az ember munkájából. Nemcsak az adott eszköz, alkatrész gyártásának van határideje, de az árajánlat leadásának határideje is gyakran szűkös. Bár ezek a táblázatok gyorsan és könnyen biztosítják a számítás és a változtatás gyorsaságát, de milyen tételeket vegyünk bele? Miket kezeljünk állandó-, és miket változó költségként. Ezek a táblázatok, adatbázisok segítségével könnyen modellezhetőek a különböző gyártási folyamatok (alapanyag igény, szerszám igény, szükséges gépkezelők száma, szükséges gépek száma), de nem mondják meg helyettünk, hogy mit vegyünk figyelembe!

1.4. Költségszámítási módszerek

Ha meg tudtuk becsülni a költségeket, és azok jellegét, meghatároztuk az piacképes ár-tartalékot, milyen módszer szerint számoljuk ki. Nincs egységesített költség kalkulációs módszer. Minden cég saját maga módszere szerint becsüli meg és készíti el árajánlatait. Ez egységes költség kalkuláció hiánya olyan apróbb, de nem lényegtelen problémákat vethet fel, mint a különböző módszerek összehasonlíthatatlansága és ismételhetetlensége. Két cég különböző költségeket vesz figyelembe, más eljárást alkalmaz a költségek meghatározására, kié a jobb? Evidens lehet a válasz, hogy aki több profitot termel. De gondoljuk végig… „A” cég több megrendelést kap, alacsonyabb áron dolgozik a kisebb biztonsági tartalék miatt, így több profitra tehet szert rövidtávon. „B” cég nagyobb tartalékkal számol, így a magasabb árak miatt kevesebb megrendelést kap, így kisebb profitra tehet szert a kevesebb munka miatt. De mi történik, ha egy megmunkáló központ főorsóját összetöri a gépkezelő? Vagy ha egy egész raklap selejtes alapanyagot szállítanak le nekik, ami akár 3-4 héttel is meghosszabbíthatja a termelés idejét? Másik elgondolkodtató kérdés: azok a tényezők, amiket tavaly figyelembe vettünk, idén is olyan súlyosak?

1.5. Integritás hiánya

Nagyobb cégeknél (több száz szerszámgépes cégeknél például) előfordulhat a kommunikáció hiánya. A gyártást elvi szinten kidolgozó és a gyártást ténylegesen megvalósító szakemberek közötti kommunikáció hiánya kritikus lehet. Alapvetően a gyártást végrehajtó szakemberek (technológusok, csoportvezetők, termelés irányítók, gépkezelők) láthatják a gyártás szűk keresztmetszeteit, a papírok mögött elbújó perceket, a forgácskihordóban összehalmozott eurókat és konténerekbe kidobált eszközöket és anyagokat. Ezek a tényezők jelentősen befolyásolhatják egy termék vagy gép árát. Gyakran az árajánlatot készítő egyén, és a gyártást tervező szakember „nem ül egy irodában”. Minden elhallgatott, meg nem kérdezett tényező csak a gyártásunk paramétereinek a bizonytalanságát növeli, ami a költségbecslést súlyozottan nehezíti.

1.6. Infrastruktúra- és idő- és emberhiány

Ha észrevettük, hogy az árképzésünk sikeressége és piacképessége a szerencsén múlik, ha próbáljuk minél pontosabban közelíteni, megbecsülni az előre nem látható költségeket, ha elhatároztuk, hogy egy pontosabb és naprakészebb számítást akarunk felépíteni költségszámításhoz, ki fogja ezeket elvégezni?

Több cikkemben is használtam a „rohamosan fejlődő” és a „napról-napra új” kifejezéseket. Rengeteg gyártó üzem van, ahol minden alkalmazottnak, minden perce előre ki van számolva. Egyértelmű, hogy olyan ember vállalkozhat a költség-közelítési módszerek fejlesztésére, aki összetettebben tudja kezelni a gyártási folyamatokat, átfogóan látja a tervezési fázistól kezdve, a beszerzésen át, a gyártásig az adott alkatrész útját. Ki legyen? Jobb kérdés talán, hogy kit lehet kiemelni a termelésből, hogy ilyenekkel foglalkozzon?

Szerző: Juhász Miklós

Források:

http://www.plm.automation.siemens.com/en_us/products/teamcenter/product-cost-management/#lightview-close


HIRDETÉS

Pénzhez akar jutni? Ne költsön annyit! Optimalizáljon a CAD-CAM Solutions Kft.-vel!

Az alábbi videóban Takács Imre, a CAD-CAM Solutions ügyvezető igazgatójának saját fejlesztésű Top-Solid alkalmazása látható, amely ERP interfészként és költségkalkulátorként is használható.

HIRDETÉS

 

Megosztás
[
    ]