Lemezhajlítás optimalizálása négy lépésben

A lemezhajlítási folyamatok során elveszített az az idő, amit a gépkezelő a hajlítások között a vezérlőnél tölt, vagy éppen a hajlítandó lemezt mozgatja. Hogy ezeket az értékes másodperceket optimálisan kihasználhassuk, a következő 4 lépésben olyan megoldásokat mutatunk be, melyekkel ezek a fölösleges leállások könnyedén kiküszöbölhetők.

Gyakran előfordul, hogy a gépkezelő a hajlítások között oda-vissza járkál a gép egyik végétől a másikig, hiszen minden hajlítás után a következő folyamatra vonatkozó adatok pontos beállítására van szükség. Számtalanszor láthatjuk, hogy a gépkezelő fölöslegesen sok időt tölt az egyes állomások közti manőverezéssel, amit egyetlen alkatrész elkészítése során többször is meg kell tennie. Továbbá, mivel minden egyes alkatrész hajlítási folyamatainak programozását a kezelő végzi, a gép indokolatlanul sok időt tölt álló helyzetben.

Szerencsére azonban a megfontoltabb tervezés és a modern technológiák alkalmazása nagyot javíthat a hatékonyságon. Négy olyan fejlesztési lehetőséget szeretnénk bemutatni, ami megakadályozza, hogy a pár másodperces szünetek ellehetetlenítsék a hatékony munkavégzést.

  1. Mobil vezérlők

A vezérlőpanelt gyakran a hajlítási területtől távol, a nagyobb gépek esetében akár méterekre helyezik el, így a kezelőnek meg kell szakítania a folyamatot, hogy egy-egy beállítást elvégezhessen.A mobil vezérlők általában számos, a főpanelon is elvégezhető folyamatra képesek, azonban hordozhatóságuk miatt jelentősen megkönnyítik a kezelő munkáját. Ilyen funkciók például a ciklusok és a szerszámbefogás vezérlése, amivel az időigényes szerszámcserélési műveletek optimalizálhatók. Szintén a szerszámcserélésben nyújt nagy segítséget az optikai szerszámbeállító rendszer és a pozicionáló fények. A szerszámbefogó fölött elhelyezett segédfényeket a présgép vezérli, ami leginkább a több lépéses hajlításoknál jelenthet nagy segítséget, ahol többszöri újrapozicionálásra van szükség.

2014_02_AMADA_01

  1. Alkatrész elhelyezésének pontos megtervezése

A hajlítási folyamatok terén tapasztalatlan programozók gyakran nem gondolják végig, hogy egy alkatrész megmunkálása során a gépkezelőnek hányszor kell mozgatni vagy átfordítani a lemezt, hogy az adott műveletet elvégezhesse. Ez jelentősen ronthatja a megmunkálás hatékonyságát, mivel a felesleges anyagmozgatások miatt le kell állítani a folyamatot és így rengeteg időt pazarolunk el.

4_ways_1

Ráadásul az ilyen folyamatok növelik a kezelő hibázási lehetőségeinek számát. Minden amit megtehetünk annak érdekében, hogy kevesebb anyagmozgatási műveletet kelljen végezni, megkönnyíti a gépkezelő munkáját, és nem utolsó sorban jelentősen növeli a produktivitást. Ha átlagosan egy, de a nagyobb munkadaraboknál akár két kezelő is szükséges egy lemez átfordításához, ami akár 8 másodpercet is igénybe vehet, jól érzékelhető, hogy már egy-két ilyen manőver kiküszöbölése mekkora haszonnal járhat.

  1. Hajlítási sorrend optimalizálása

Bár a tapasztalt szakemberek számára nem okoz nehézséget a helyes hajlítási sorrend meghatározása, gyakran nem a leghatékonyabb stratégiára esik a választás. Sokszor az összes hajlítási lépés elvégzéséhez e kezelőnek a gép teljes hosszán végig kell kísérnie az alkatrészt, mire az elkészül. Ez is lehet hatékony megoldás, de közel sem tökéletes.

A modern hajlító szoftverek alkalmazása segít kiválasztani a legoptimálisabb sorrendet, hogy a lehető legkevesebb lépésből a legtöbb hajlítást végezhessük el. Ezzel javíthatunk az alkatrészenkénti hajlítási időn, és a gépkezelő is kevésbé fárad el, mivel nem kell fölösleges köröket tennie a gép körül.

2014_05_27-30_SHM

  1. Offline programozás bevezetése

A programozást általában a gépkezelő végzi közvetlenül a vezérlőn, aminek legnagyobb hátránya, hogy ilyenkor a gépkezelő feladata a programozás gyors befejezése, hogy a présgép újra munkába állhasson. Emiatt a szimulációk és az optimalizációs folyamatok teljes hiányában lehetetlen meghatározni a leghatékonyabb megközelítést.

Az offline programozási megoldások lehetővé teszik a folyamat szimulálását, még mielőtt a műhelyben ténylegesen elvégeznék azokat. A programozó számos különböző stratégiát szimulálhat, így könnyen meghatározható, hogy melyik folyamat igényli a legkevesebb anyagmozgatást, és melyiknél a legoptimálisabb a szerszámozás. Továbbá ezek a szoftverek alkalmasak a szerszámbeállításokat elvégzésére, valamit felismerik a korábbi beállításokkal elvégezhető folyamatokat.

AMADA_AG_6013_AR_robotized_bending_machine_4

Automata hajlítás

Ma már számos műhelyben használnak hajlító cellákat automata szerszámbeállító rendszerrel és robotkaros anyagmozgató egységgel. Az ilyen rendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy nem igényel emberi felügyeletet, így akár éjszaka és hétvégén is üzemeltethetők. A vezérlő szoftverek folyamatos fejlődése lehetővé teszi, hogy offline programozással a cella minden eleme külön irányítható legyen, így nem kell a robotoknak megtanítani a hajlítási folyamatokat. Egyetlen programozói felület elegendő, hogy kezeljük a présgép, a hajlító robot és a befogók minden funkcióját. Az automatikus számítási funkciókkal pedig meghatározhatók az optimális szerszámbeállítások, a hajlítási sorrend és a befogók pozíciója is, így a lehető leggyorsabb ciklusok érhetők el.

Ugyan az automatizált hajlítás nem mindenki számára megfelelő megoldás, a manuális folyamatok hiányosságait mindenképpen érdemes figyelembe venni.

Forrás (kép):Thefabricator.com