Néhány módszer a felületminőség javítására

A gépkezelők minden képességüket, tudásukat és tapasztalatukat latba vetik, hogy a lehető legjobb kinézetű és a legpontosabb alkatrészeket gyártsák. De mit tehetnek akkor, ha sehogy sem tudják elérni az elvárt eredményt? Amikor az alkatrész méreteiben megfelel a tervrajzon megadottaknak, azonban a felületminőség és általánosságban az alkatrész kinézete nem megfelelő? Ilyen esetekben érdemes az alapoktól újragondolni a gyártási folyamatot, és megbizonyosodni arról, hogy a lehetőségeknek megfelelő legjobb eljárással dolgoznak.

Ennek során olyan tényezőket kell figyelembe venni, mint például a munkadarab rögzítése. Meg kell bizonyosodni arról, hogy a befogás szilárd és megfelelően csillapítja a munkadarabban ébredő rezgéseket a megmunkálási folyamat során. Biztosítani kell azt is, hogy a szerszámok nem hosszabbak a feltétlenül szükségesnél, így a kihajlás és a rezgések veszélye minimális. Nagysebességű folyamatoknál meg kell győződni a minőségi, kiegyensúlyozott szerszámok használatáról, és ellenőrizni kell, hogy azok tényleg hitelesítettek-e a használt fordulatszámra.

De mit lehet tenni akkor, ha az eljárás az összes fenti szempontból optimális?

Ilyen esetekben az alábbi lehetőségeket érdemes figyelembe venni:

1. A forgácsképződés irányítása: A forgácseltávolítás kulcsfontosságú a jó felületminőség szempontjából, így ilyen probléma esetén először a forgácsképződést érdemes megvizsgálni. Ha a képződő forgács hozzáér munkadarabhoz a megmunkálási folyamat során vagy a forgács újravágása figyelhető meg, akkor e jelenségek jó eséllyel negatív hatással vannak a kapott felület minőségére. Ekkor fontolóra kell venni a használt forgácstörő kialakítás megváltoztatását a forgács jobb törése és a hatékonyabb forgácskezelés érdekében.

Habár mind a sűrített levegő, mind a hűtőfolyadék jó választás a forgácseltávolítás kézbentartásához, a hűtőfolyadékkal óvatosan kell bánni. Általánosságban a hűtőfolyadék használata kerülendő megszakított forgácsolási folyamat esetén. Ilyenkor a szakaszonkénti melegedés és a gyors hűtés hatására fellépő hősokk a forgácsoló él megrepedezéséhez vezethet. Ennek a hatása pedig a felületminőségen is tükröződik, és végeredményben a túlterhelt lapka idő előtti tönkremeneteléhez vezet.

2. A sebesség növelése: Különösen keményfém szerszámok esetén, a sebesség növelése biztosítja, hogy a szerszám hegye kevesebb ideig legyen érintkezésben a munkadarab anyagával, ezáltal csökkenti az élrátét képződést, és javítja a felületminőséget. Az élrátét képződés csökkentésében és kontrollálásában a szerszám homlokszögének növelése is segít.

3. A megfelelő szerszám csúcssugár kiválasztása: Nagyobb csúcssugárral rendelkező szerszámok jobban alkalmazkodnak a nagyobb sebességhez. A lapkák nagyjából a csúcssugaruk felével megegyező előtolást viselnek el fordulatonként a megfelelő eredmény elérése mellett. Ha túllépjük ezt az arányt, akkor a szerszám egy „menet szerű” nyomot hagy, és nem a kívánt sima, fényes felületet kapjuk eredményül. Tehát a nagyobb csúcssugár nagyobb előtolás mellett is jó felületet ad, azonban túlságosan nagy csúcssugár a szerszám rezgéséhez vezethet, az élre ható nagyobb erő miatt, így óvatosan, és elsősorban a megmunkálandó anyaghoz optimális sebesség figyelembevételével kell választani.

felulet_1

Érdemes továbbá azt is megemlíteni, hogy a nagyobb szerszám csúcssugár egyben azt is jelenti, hogy nagyobb ráhagyással kell számolni a simítási művelet elvégzéséhez. Ahhoz hogy biztosítani lehessen a szerszám megfelelő viselkedését, legalább annyi anyagot kell a simítás előtt hagyni, mint amennyi a csúcssugár.

Ha a sarkoknál rezgés tapasztalható, akkor érdemes kisebb csúcssugárral dolgozni. Mindig kisebb csúcssugár alkalmazandó, mint a legkisebb megmunkált éllekerekítés, hogy a szerszám képes legyen megmunkálni a szükséges sugarat, valamint ez segít az élre ható erő csökkentésében és a rezgés megszüntetésében.

4. Wiper-lapka használata: (Amennyiben ez lehetséges.) A wiper-lapkák egy kis lapos felülettel rendelkeznek a csúcssugár mellett. Ez a lapos rész lesimítja a felületet, ahogy a szerszám előrehalad a munkadarab mentén, így nagyobb előtolás és kisebb csúcssugár mellett sem alakul ki az előzőekben említett, „menet szerű” felület. A kisebb csúcssugár használatának lehetősége ráadásul a lapka rezgésének kézbentartását is javítja.

felulet_2

5. A szerszám bekezdési szögének növelése: A nagyobb bekezdési szöggel és pozitív homlokszöggel rendelkező lapkákkal jobb minőségű felület gyártható, mint a kisebb metszőszögű szerszámokkal. Például egy homlokmaró, amely 45°-os metszőszöggel rendelkezik, jobb minőségű felületet hoz létre, mint egy olyan, amelynek metszőszöge 90°.

felulet_3

6. A megtorpanások és szünetek elkerülése: A szerszám minden egyes alkalommal nyomot hagy a felületen, amikor érintkezésben van a munkadarab anyagával és nem mozog. Ebből adódóan célszerű arra törekedni, hogy a szerszám sose álljon vagy torpanjon meg a forgácsolás közben.

 

Forrás blog.hurco.com