A köszörülés automatizálása jó alternatíva lehet a szakemberhiányra

A köszörülés kockázatos feladat. Mire az alkatrész elér a köszörűgéphez, már jelentős mértékű megmunkáláson esett át. Például egy palástköszörülésre váró alkatrészt nagy valószínűséggel korábban egy esztergán alakítottak ki. Ha valamilyen oknál fogva a köszörülés selejtes terméket eredményez, akkor mind az esztergálás, mind a köszörülés költsége kárba vész. A köszörülés során tehát létfontosságú, hogy a korábbi folyamatok alatt hozzáadott értéket megőrizzük.

Azonban ehhez a kockázatos folyamathoz értő szakemberekből egyre nagyobb hiány van a munkaerőpiacon. Általánosságban nehéz a szerszámgépekhez képzett kezelőszemélyzetet találni, viszont jó köszörűs szakembert még nehezebb. Mindeközben a vállalatok rendszerint a termékeik átfutási idejét csökkenteni szeretnék, aminek egy módja, hogy például a köszörülést is házon belül végzik. Azon cégek, amelyek korábban a köszörülendő termékeket az erre a feladatra szakosodott cégekhez küldték el, már nem engedhetik meg az időkiesést, hogy egy másik féllel kooperáljanak a kérdésben. Megfigyelhető, hogy a gyártók egyre inkább erre az álláspontra jutnak, annak ellenére, hogy eddig egyáltalán vagy régóta nem foglalkoztak köszörüléssel, és ezzel folyamatosan nő az igény a megfelelő szakemberekre.

koszoru_1

Peter Wolters VM 250 precíziós, univerzális köszörű

A Toyoda Machinery USA vállalat nagyüzemi köszörűgépek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. A cég termékmenedzsere, Shane Farrant, és Steve Earley, műszaki felügyelő segítenek a termelő cégeknek a köszörüléssel kapcsolatban felmerülő problémák megoldásában. Álláspontjuk szerint az automatizálás, bizonyos szemszögből, a legegyszerűbb megoldás a termelékeny és megbízható köszörülésre, amikor hiány van képzett munkaerőből. A köszörülés esetében az automatizálás különleges formában valósul meg.

A folyamat közbeni ellenőrzés, mint mondják, a munkaerőigény csökkentésének leghozzáférhetőbb módja a köszörülés esetében. Habár a pontos méret ellenőrzésére legtöbben úgy gondolnak, mint egy utólagos művelet, köszörülés közben elvégezve viszont a munkafolyamat szerves részévé válik. A munkadarab automatikus mérése során az adatokat a szerszámgép vezérlőrendszere munka közben feldolgozza, így a köszörűkorong átmérőjének csökkenéséből adódó hibákra azonnal tud reagálni. Mivel a rendszer önállóan dolgozik a köszörűkorong változó átmérőjének figyelembevételével, ezért annak felszabályozására sincs olyan gyakran szükség, amivel pénzt és időt lehet megspórolni.

Köszörűautomata, beépített mérőrendszerrel

Köszörűautomata, beépített mérőrendszerrel

A szakértők szerint a munkaerőhiány problémája még átfogóbban kezelhető egy univerzális köszörűgép beszerzésével, amely képes a munkafolyamat közben váltani a különböző köszörűkorongok között emberi beavatkozás nélkül. Így a furat- és palástköszörülést is ugyanaz a gép végezheti, ami nem csak időt és emberi beavatkozást spórol, hanem biztosítja ezen átmérők koncentrikusságát is. Különböző köszörűkorongok használatával a nagyoló- és finomköszörülésre is egy cikluson belül kerülhet sor, ami általánosságban gyorsítja a folyamatot. Habár egy univerzális CNC köszörű költséges beruházás az egyszerűbb gépekhez viszonyítva, a szerszámgépben óriási lehetőségek rejlenek.

A szakértők véleménye szerint a legtöbb esetben a hatékonyság növelésére nem feltétlenül a drágább CBN (köbös bórnitrid) köszörűkorongok használata a megoldás. Kemény anyagokon használva a CBN korongok valóban időt és munkát takarítanak meg, hiszen lassabban kopnak, mint a hagyományos köszörűkorongok, így felszabályozásra sincs olyan gyakran szükség. Azonban a CBN korongok hatékonysága nagyban függ a megmunkált nyersanyagtól, amely tényt a felhasználók nagy többsége nem veszi figyelembe. Azok a puha anyagok, amelyek hajlamosak a köszörűkorongokat eltömíteni ugyanúgy eltömítik a CBN korongokat is, ezért azokat éppen olyan gyakran kell szabályozni mint a hagyományos megfelelőiket, viszont sokkal drágábbak.

Forrás mmsonline.com

Megosztás
[
    ]