Mára már szinte mindenki hallott a MAG kriogén technológiájáról. Eddig azonban az információk főként kis adagokban érkeztek, leszámítva talán az EMO 2011-et, ami gyakorlatilag a technológia hivatalos bemutatójának is tekinthető. Akkoriban a technológia viszont még annyira új volt – épphogy csak megkezdődött a szabadalmaztatási folyamat -, hogy nem készült a nagyközönség számára is szabadon elérhető, átfogó bemutató. Ezt a hiányosságot pótolja George Georgiou, a kriogén technológiával foglalkozó K&F részleg vezető mérnökének és termékmenedzserének prezentációja, melyben részletesen számba veszi a technológia hátterét és előnyeit, a fejlesztés lépéseit és a már bizonyított, valós alkalmazási példákat.
Technológiai háttér
Az első felvetődő kérdés, hogy miért is kezdett bele a MAG egy ilyen forradalmian új technológia kifejlesztésébe. A válasz igen egyszerű: ki akarták küszöbölni a hagyományos hűtőfolyadékok használatából adódó hátrányokat. Ilyen hátrány például az olajos munkakörnyezettel társuló biztonsági és egészségügyi problémák, a hűtőfolyadékok környezetkárosító hatása, az elhasznált hűtőfolyadék ártalmatlanításának költsége, stb.
Ezen hátrányok orvoslására egy nagyon ígéretes technológia volt az MQL technológia, amely nagyszerű kenést biztosított, ám hőt nem vagy csak alig tudott elvonni a rendszerből. Erre az alapra építkezve fejlesztette ki a MAG a következő generációs, már kriogénnek nevezett technológiáját.
A technológia legfőbb előnye, hogy a folyékon nitrogénnel történő hűtés sokkal több hőt tud elvonni, mint például a vízzel történő hűtés, amit a szerszámélettartam növelésére, a termelékenység növelésére, vagy a kettő optimális kombinációjára is fel lehet használni. A munkakörnyezetben kialakuló nitrogén atmoszféra ezen felül védőgázként is funkcionál, így megakadályozza a munkadarabok oxidációját. Emellett pedig ez egy teljesen tiszta technológia, ami nagy előnynek számíthat például a szennyeződésekre érzékeny orvosi alkatrészgyártás területén.
A nitrogén hűtőanyag további előnyös tulajdonsága, hogy egyszerűen visszaengedhető az atmoszférába, ugyanis annak jelentős hányadát – több mint 70%-át – éppen ez az elem alkotja. “Lényegében a nitrogént a levegőből kölcsönözzük, majd oda is engedjük vissza. Ennél zöldebb megoldás nem képzelhető el.” – foglalja össze George Georgiou.
A fejlesztési szakaszok rövid történeti áttekintése
A MAG “kriogén evolúciója” 2003-ban kezdődött. Az első fázis fejlesztése partneri kapcsolatban zajlott az Amerikai Haditengerészettel, a Bell Helicopter V22-es programjával és az SBIR programmal. Az ezt követő második fázis fejlesztései az IMTS 2010-en bemutatott szerszámgépek voltak, melyet a Lockheed Martinnal közösen kivitelezett harmadik fázis követett. Ez utóbbi célja az F-35-ös vadászgépek gyártási költségének csökkentése volt. A 2011-es EMO-n és IMX-en már 7 új kriogén MAG platform volt megtekinthető. Mára pedig már régi szerszámgépek kriogén átalakítása, és a speciálisan erre a célra fejlesztett Cryogenic Cyclo Cut szerszámok is elérhetők az ügyfelek számára. Ezeknek köszönhetően maguk a szerszámlapkák is közvetlen kapcsolatban vannak a kriogén rendszerrel, így a hűtés pontosan ott lép fel, ahol a legnagyobb szükség van rá.
A kriogén technológiát a fejlesztések során sikeresen integrálták horizontális és vertikális szerszámgépekbe, legyen szó akár megmunkáló központokról, akár esztergákról. A hatékonyan megmunkálható alapanyagok között szerepel például a titán, különféle kompozitok, különféle acélötvözetek, a kompaktgrafitos vas (CGI), az Inconel, és a lista folyamatosan bővül.
Alkalmazási példák
Az alábbi prezentáció végén olyan valós alkalmazási példák tekinthetők meg az elért eredmények feltüntetésével, mint a Lockheed Martin számára fejlesztett titán nagyoló eljárás, a Bell Helicopter kriogén technológiával felszerelt retrofit szerszámgépe, egy az EMO-n is bemutatott kombinált MQL-kriogén megmunkálás, egy kompaktgrafitos vas motorblokk megmunkálása, valamint egy egyedi kompozit megmunkálás a MAG kriogén robotjával.
forrás: mag-ias