Zöld projektek, innovációk ugrásra készen

Bár elsőre nem nyilvánvaló, de számottevő távolság van a projektek, innovációk gazdái és az üzleti befektetők között, ezért – a tapasztalatok szerint – sok esetben el sem indul, vagy ha igen, hamar megfeneklik a párbeszéd. Ezt az űrt próbálja áthidalni a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) – mondta megnyitójában Bödőcs Róbert, az Üzletfejlesztési Főosztály vezetője a Befektetés a Megújuló energiában Magyarországon 2012-13 című üzleti találkozón és konferencián a HITA központjában. Az eseményen kiemelt hazai zöld energia projektek és innovációk gazdái, potenciális befektetők és üzleti körök személyesen találkoztak, és mutatkoztak be.

Az esemény apropója a most megjelent Hungarian Renewable Energy Handbook 2012-13, a hazai zöld energia ágazat legfrissebb üzleti bemutatója / Magyar Megújuló Energia Kézikönyv 2012-13 angol nyelvű kiadványa. Ahogy a szervezők, Kovács Róbert és Rácz Zsófia – a Handbook 2012-13 szerkesztői – elmondták: a rendezvény célja, közvetlen találkozó megszervezésével és az első kézből való, hiteles és pontos információkkal a hiányzó bizalmi viszonyt kialakítani és prosperáló befektetéseket generálni.

Hét hazai projekt és innováció között műanyag hulladékhegyekből zöld energia, károsanyag kibocsátás nélkül (Intech Kft.), új, magyar fejlesztésű biokazán technológia (Bioláng Kft.) (a faalapú tüzelőanyagokkal szemben a lágyszárú növényi maradékok, hulladékok hatékony elégetésének technológiája ma az egyik kiemelt kutatási irány szerte a világon), illetve univerzális égető berendezés mutatkozott be (Future Biomech Kft.). Mindezek megoldást adhatnak a Magyarországon évente keletkező több tíz millió tonna műanyag hulladék és (többnyire kidobott) szilárd biomassza értelmes feldolgozásának, üzletileg is figyelemre méltó hasznosításának.

Bemutatkozott Magyarország jelenleg talán legnagyobb, startra kész megújuló energia parkja (Fertőd), ami szélenergia parkot, naperőművet és biomassza erőművet (utóbbi Fertőd városa mellett többek között az Esterházy kastélyt látja majd el hővel), foglal magába (Venterfor Zrt.). Épületbe integrált, építészeknek szabad kezet adó napelemes technológia (Newergies Kft.), egy bioetanol projekt (Duna Fejlesztési Kft.) és egy különleges, új nagy jövő előtt álló növény, a smaragdfa (Sunwo Zrt.). Ez egy hibrid, szélsőséges éghajlati körülmények, és/vagy rossz – degradált, homokos, vagy szikes – talajokon is megélő fafajta, kiemelkedően magas fűtőértékkel, kiváló bútoriparban is használható faanyag minőséggel.

Annak ellenére, hogy Magyarország csak viszonylag szerény célt tűzött ki maga elé, mégis legalább 1000 milliárd forintnyi befektetés szükséges, hogy 2020-ra elérjük a 14,7 százalékos megújuló energia felhasználási arányvállalásunkat. (Az Európai Uniós ajánlás 20 százalékról szólt, a legtöbb ország ennyit is vállalt). A megvalósítás iránymutatójaként készült el a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv, melynek kapcsán többször is elhangzott: az összeg mintegy 20 százaléka uniós és hazai forrásokból érkezik, 80 százalékot azonban tőkepiaci és más befektetőktől, cégektől, alapoktól, pénzügyi szervezetektől várjuk.

A közhiedelemmel ellentétben a kockázati tőke-befektetőket nem érdeklik a megtérülési idők. Ők úgysem akarnak egy projektben 15-20 évig benne maradni, csak felfuttatni azt, mondta előadásában Dr. Zsembery Levente a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület egyik vezetője, aki szerint befektetői szemmel a megújuló energia mára nagykorú lett és egyre jobban megmozgatja a fantáziájukat. De a jelentős beruházási igény, a szabályozási rendszer kiszámíthatatlansága jelentős kockázatokat rejt. Mindezek ellenére a kicsi konkurencia és az energiatermelés iránti töretlen kereslet miatt a megújuló energia a kockázati tőke egyik kedvenc területe lehet a következő években Magyarországon,

A kockázati tőkések leginkább az innovációt szeretik. Alpek István, a Primus Capital vezetője szerint azonban csak kevés olyan akad, amit tartósan finanszírozni tudnak. A megújuló és alternatív energia ágazat jelenleg még pici iparág Magyarországon. Ám ennek előnye is van egy kockázati befektető szempontjából: komoly innovációk bújhatnak meg egyetemi kutató műhelyekben, innovatív vállalkozásoknál. Egyebek mellett a kaliforniai Tesla elektromos autó sikere is mutatja, óriási üzleti eredményeket lehet elérni zöld energia innovációval.

A bankok azért tűnhetnek szőrős szívűeknek, mert – ellentétben a kockázati tőke-befektetőkkel – nekik akár 15-20 évig bent kell maradniuk egy projektben. Bármennyire is rosszul hangzik, a bankokat nem a környezet iránti felelősségérzet vezeti egy zöld energia befektetésnél, hanem egyedül a megtérülés, szögezte le a bankok gondolkodásmódjáról Gulyás Olivér, az MKB Bank projektfinanszírozási osztályvezetője. Behúzták mostanában a finanszírozási féket a bankok, a hosszú távú ingatlanokkal összefüggő hitelezésekkel annyira megégették magukat, hogy csak óvatosan, félve szállnak be egy ugyancsak 15-20 éves megtérülést igénylő zöld energia projekt finanszírozásába.

Az uniós pályázati támogatásért egy innovátornak bizonyítani kell, hogy fejlesztése valóban újdonság, és el kell készítenie egy működő prototípust, mondta a harmadik finanszírozási forma, az uniós pályázati támogatási lehetőségekről Kovács Ibolya Krisztina, a Rolling Consulting Hungary Kft. ügyvezetője. Mindezt sikerrel teljesítette egy magyar feltaláló szabadalmával. Az új, a magyarországi szélviszonyokra tervezett, vízszivattyúzásra és áramtermelésre használható függőleges tengely + szélkerék fejlesztése az utóbbi idők egyik legnagyobb ilyen zöld energiás sikertörténete.

A szervezők a közeljövőben további hazai zöld energia projekteket és innovációkat terveznek potenciális befektetőkkel közvetlenül megismertetni.

forrás: HITA