Bravúros CAM programozás EdgeCam-mel II.

Az alábbi esetleírás a Bravúros CAM programozás EdgeCam-mel I. folytatása, melyben a szabadkai Iván Szárity Műszaki Iskolában megvalósult időigényes projektről számolunk be. A két részes cikksorozatban az iskolában készített, a Himalája 1:40.000-es méretarányú makettjének történet olvashatják.

A programozás a munkadarab behívása után a következő lépésekből tevődött össze:

Először a Tervezési üzemmódban a KKR-t minden behívott munkadarabnál a bal felső sarokba kellett helyezni. Az információk levétele után, először az eltolás művelettel, majd ezután az elforgatás művelettel lehetett e célt elérni, számítások alapján.

Ezután következett az előgyártmány méretének (zmax, zmin) meghatározása. Ez a méret a nyers munkadarab magasságának, és az .stl fájl magasságának a függvényeként került meghatározásra. Az előgyártmány meghatározása után, a KKR –t eltolással elhelyeztük a bal felső sarokba, s ezzel tulajdonképpen befejeztünk minden műveletet a Tervezés üzemmódban. Másodszor pedig a Megmunkálási üzemmód következett. A Munkaadatok fülön megadtuk a szükséges adatokat, majd jóváhagyás után kérte a program az elhelyezési koordinátákat, és a végén megjelent az előgyártmány a befogó készülékben.

A Himalája makett egy elemének síkmarása

A Himalája makett egy elemének síkmarása

Síkmarás

Ha helyesen befogtuk az előgyártmányt a satuba, akkor következhetett a síkmarási művelet. A program zárt profilokat kér, amit megkapunk duplán kattintva az előgyártmány valamelyik felső vonalán. Az így megjelent Síkmarás művelet ablakban az Általános fülön beállítottuk a megmunkálási paramétereket. A Szerszámozás fülön kiválasztottuk az előre megszerkesztett, és technológiailag definiált Ø40 mm síkmarót, és beillesztettük. A Mélység fülön be kellett állítanunk a gyorsjárati sík magasságát, a megmunkálás síkját, a mélységet és a fogásmélységet.

Az Ok gombra kattintva megjelent a szerszám és a szerszámpálya. A maró rá-, és leállását csak ciklusként lehetséges beállítani. A ciklus menübe legegyszerűbben úgy jutunk, hogy a megmunkálás előtti + gombra kattintunk. Ekkor a legördülő menüben, ciklusban jelenik meg a művelet. Rákattintva a ikonra, a Rá/leállás fülön beállítottuk különböző ráállási és leállási hosszokat. Az Összekötések fülön pedig a rövid összekötési távnak 1mm-t, egyenes típust és optimalizált típust hosszú összekötéseknél állítottunk be. A jóváhagyás után megjelent a szerszám és a szerszámpálya. Befejezésként következett a művelet ellenőrzése (szimulációja).

A nagyolás ellenőrzése

A nagyolás ellenőrzése

Nagyolás

A Megmunkálás üzemmódban a síkmarás művelet után következett a nagyolás megmunkálási művelet. Tekintettel arra, hogy a munkadarabok stl. fájlban vannak megadva, ki kell jelölni a megmunkálandó felületet, valamint a felső záró síkot. A következő kérdést, miszerint meg kell adni a befoglaló határokat, figyelmen kívül kell hagyni.

Abban az esetben 50%-os lépésközt kellett alkalmazni, ha a megmunkálandó magasság miatt (81,2 mm) az első típusú szerszámbeosztást használjuk, vagyis kénytelenek vagyunk a Ø6 mm gömbmaróval elvégezni a nagyolást. Ellenben alkalmazható volt 70%-os lépésköz akkor, ha a megmunkálandó magasság kisebb mint 40mm, mert akkor nagyolásra már használhatjuk a Ø 12 mm gömbmarót (II. típusú szerszámbeosztás). A tűrés 0.5 mm, mivel ez nagyolásnál elegendő, és így jelentősen csökken a megmunkálási idő.

A technológiai paraméterek, a szerszámpályához elengedhetetlen adatok valamint az előgyártmány beállítása után már generálható volt a szerszámpálya, majd végül következett az ellenőrzés.

Párhuzamos láncolás

Párhuzamos láncolás

Párhuzamos láncolás

A Megmunkálás üzemmódban a Nagyolás művelet után következik a Párhuzamosan láncolt megmunkálási művelet. Tekintettel arra, hogy a munkadarabok stl. fájlban vannak megadva, ki kell jelölni a megmunkálandó felületet. Az Általános fülön ki kellett tölteni a párbeszédablakot:

  • Marás típusa – optimális
  • Lépésköz 7,5 %
  • Ráhagyás 0 mm
  • Tűrés 0,04 mm
  • Ráállási sugár 0 mm
  • Szög: A szög értéke két féle lehet, attól függően, hogy a „ hegyvonulat” az x tengely vagy pedig az y tengely irányába emelkedik (lejt)-e. Az első esetben a szög értéke 0°, és akkor a láncolás az x tengely mentén történik, a második esetben 90° és az y tengely mentén.

A Szerszámozás fülön kiválasztottuk a Ø6 mm gömbmarót a szerszámtárból, ügyelve a technológiai adatok helyességére, A Mélység fülön beállítottuk a gyorsjárati sík magasságát, ami -7 mm (a mindenkori z max – 1 mm, negatív előjellel). A megmunkálás síkja és a mélység nem volt beállítva, mivel a program észleli ezeket, majd jóváhagyás, és megjelent a szerszám és a szerszámpálya.

A Himalája project egy makrójának részlete

A Himalája project egy makrójának részlete

Az igazán szép megoldás: A munkadarabok programozása makrók segítségével

Egy munkadarabnak a programozása kb. 15 percet vesz igénybe, a szimulációval való ellenőrzés EdgeCam-en újabb 5 perc, majd a postprocesszorral való generálás után a WinNC-en újabb 10 perc (két- és három dimenzióban). Több száz darabnál ez tetemes időt tesz ki, ezért sokat foglalkoztatott az a gondolat, hogyan lehet mindezt makrók segítségével megoldani. Csak a makrók alkalmazása nem hozhatott megoldást, mert minden beszúrt munkadarab más, más kezdeti pozícióval rendelkezik, valamint négy különböző magasságú előgyártmányból készül el. (emlékeztetőül, 160, 150, 130 és 110 mm ). A megoldásra újra csak Németh Krisztián jött rá. A beszúrt munkadarabok (stl fájlok) azonos vonaltípusai azonos számozással jelentek meg az információ lekérdezésekor, abban az esetben, ha mindig új lapon indítottuk a behívást. Ez a felismerés kulcsfontosságú volt, mert ennek a tudatában már programot lehetett írni, s a levett információkat a megfelelő vonalakról, változóként lehetett kezelni. így született meg a:

  1. számítás” nevezetű program. A program először meghatározza a számításokhoz nélkülözhetetlen geometria (vonalak) helyzetét a KKR –ez viszonyítva, majd kiszámítja melyik előgyártmányt kell alkalmazni a négy közül ( 160, 150, 130, 110 mm), valamint az előgyártmány pontos meghatározásához szükséges zmax és zmin értékeit. Mindezen adatokat ki is írja mint információkat.
  2. A következő program a „pozicionálás”. Ez a program eltolással és forgatással a számunkra megfelelő helyzetbe hozza az előgyártmányt a KKR – hez viszonyítva. Emlékeztetőül a KKR – nek az előgyártmány bal felső sarkában kell lennie.
  3. A következő program az „előgyártmány”. Ez a program meghatározza a zmax és a zmin segítségével az előgyártmány nagyságát és helyzetét.
  4. A „nézet_beállítások” program a képernyőre varázsolja a munkadarabot izometrikus bemutatással.
  5. A „megmunkálás_1” nevezetű program segítségével térünk át a Tervezés üzemmódból a Megmunkálás üzemmódba.
  6. A „szerszámcsere” program behívja a síkmarót.
  7. A „ciklus_sík” program elvégzi a síkmarást.
  8. A „szerszámcsere_1” program behívja a nagyolás művelethez szükséges szerszámot. Ez a megmunkálandó hossz függvényében lehet Ø12 mm gömbmaró ( H ≤ 40 mm), vagy Ø6 gömbmaró ( H ≥ 40 mm).
  9. A „nagyolás” nevezetű program elvégzi a nagyolás megmunkálást.
  10. A „szerszámcsere_2” program behozza a párhuzamos láncoláshoz szükséges Ø6 mm gömbmarót.
  11. A „láncolás” program elvégzi a láncolást.
  12. A „generálás” program elvégzi az EdgeCam program generálását WinNC programba a postprocesszor segítségével.

Az egész programcsoportot egy „főprogram” nevezetűbe csomagoltuk, és az EdgeCam program Kiegészítés menüjéből a Parancsfájl futtatása parancsal indítottuk.

HIMALÁJA PROJECT– ÉRDEKES ADATOK

  • A hároméves munka folyamán, a projekt kidolgozására kb. 625 munkaóra lett fordítva, mégpedig:
  • A projekt tervezésére és előkészítésére: 100 óra ( három hónap)
  • Előgyártmány kidolgozása ( 6 oldal ) : 20 perc x 323 drb = 6 460 perc
  • A hasábok számozása: 5 perc x 323 = 1615 perc
  • A program írása és ellenőrzése EdgeCam – en: 20 perc x 323 = 6 460 perc
  • A program bevitele és ellenőrzése a CNC gépen: 10 perc x 323 = 3 230 perc
  • A darab kidolgozása: 40 perc x 323 = 12 920 perc
  • A gép tisztítása (darabszám alapján): 3 perc x 323 = 969 perc
  • Ragasztás: 480 perc
  • Festés: 600 perc
Himalája project

Himalája project

A projekt kidolgozása 2009/10 iskolaévben kezdődött az MT43 osztály I. csoportjával:

Lulić Zdenka, Mitić Nenad, Nimčević Ernest, Peić T. Ivan, Saulić Mladen, Stefanović Aleksandar, Cvijanov Dario, Čajkaš Daniel

Folytatódott 2010/11. iskolaévben az MT43 osztály II. csoportjával:

Kričković Miloš, Kujundžić Marinko, Malević Lazar, Petkov Aleksandar, Suvajac Rade, Šagovnović Stefan

Befejeződött 2011/12 iskolaévben az MT42 osztály I. csoportjával:

Barta Róbert, Bíró Krisztián, Brezovszki Krisztián, Bús Tamás, Ördög E. Gábor, Flejsman Fedor, Forgó Franciska, Gidiman György, Gregus Arnold, Herceg Tibor, Horváth Ervin, Huzsvár Andor

A felsorolt közvetlen résztvevők mellett, több tíz tanuló vett részt az előgyártmányok elkészítésében Csikós Sándor és Ivkovity Tibor tanárok közreműködésével, valamint Ikrás Zlatibor amatőr festő és Nagy Attila asztalos.

KÖSZÖNET MINDENKINEK!

Írta:
Németh Tibor