München és Los Angeles között a repülési idő több mint 12 óra, amit ráadásul végig a föld napsütéses oldalán tettük meg, így – alvás helyett – bőven volt időm két dolgon eltűnődni. Az egyik, hogy a Kalifornia felé vezető út a logikusan hangzó „légvonal” helyett miért Izland, Grönland és a Hudson-öböl felett vezet el. A másik, hogy az európai és távol-keleti szerszámgép-gyártó üzemek és vállalati filozófiák után mennyire kell majd „átállnom” egy másfajta megközelítésre.
Az első kérdésre hamar sikerült több válaszlehetőséget is kapnom, ilyen pl. az, hogy a tengerentúli utak esetén a repülők általában nem nyílegyenesen haladnak a célország felé, a földön ugyanis – gömbölyű lévén – a sarkok közelében sokkal kevesebbet kell repülni széltében, mint az Egyenlítő felett. Így a gépek északnyugat felé indulnak, ott kelnek át az Atlanti-óceánon és később fordulnak délnyugat felé. A másik ok, hogy nem biztonságos, ha a repülőgép túl sokat tartózkodik nyílt víz felett, így inkább olyan útvonalat határoznak meg, ahol csak 1-2 órát töltenek az óceán felett, és számos szükségmegoldás kínálkozik, amennyiben kényszerleszállást kell végrehajtani. Szakértővel azóta sem beszéltem erről, így számomra mindkét magyarázat elfogadható, ha van más, vagy részletesebb indoklás, az olvasói levelekben szívesen megismerkednék vele.
Néhány napon belül a második kérdésre is sikerült választ kapni, cikkem részben erre a válaszra próbál rávilágítani. A történet egyébként még jóval korábban, januárban kezdődött, amikor a Műszaki Magazin meghívást kapott a Haas Automation, Inc.-nek a kaliforniai Oxnardban található gyáregységébe. Amerikához – és főleg Kaliforniához – nehéz tárgyilagosan közelíteni, annyira a filmek, zenék, hírek befolyása alatt áll az ember ebben a kérdésben. Számomra is sokáig a Baywatch kebelcsodái, Pamela Anderson és Erika Eleniak jelentették Kaliforniát, és ha bővült is az ismeretköröm az elmúlt években, a kaliforniai szerszámgépipar mindenképpen további érdekességeket tartogatott.
Rugalmas döntések
Kezdjük a száraz tényekkel: ottjártunkkor a Haas Automation, Inc. több mint 90 000 m² üzemterületen összesen 1280 munkavállalót foglalkoztatott. A Haas Factory Outlet disztribúciós és szervizképviseletek behálózzák az egész világot. 2011-ben 12 735 értékesített szerszámgéppel 868 millió USD forgalmat bonyolított le, 2012-re 14 500 gép és a bűvös 1 Mrd dollár elérése a cél. A növekedést elsősorban az exporton tervezik elérni, 2011-ben a forgalom 52%-a származott a határon túlról. Az értékesítés felé számszerű elvárás, hogy idén a forgalom 10%-át az utolsó 12 hónapban bevezetett termékekből kell realizálni.
Amit nem is lesz olyan könnyű elérni. Tíz éve még főleg arról szólt volna ez a cikk, hogy milyen gyors ütemben jelennek meg az újabb és újabb fejlesztések. Manapság a Haas esetében nem lehet erről hosszasan írni: idén összesen két újdonságuk jelenik meg. A fejlesztői munka nagy része a termékek ár/érték/szállítás hányadosának javítására fordítódik, nem az új gépvariációkra. A kb. 50 fős műszaki csoport folyamatosan tartja a kapcsolatot a helyi vásárlókkal, és gyűjti a visszajelzéseket a termékekről.
Az 1983-ban alapított Haas nagy előnye, hogy ha kell, kicsi, ha kell, nagy cégnek számít. A „kicsiség” egyik előnye, hogy egyetlen tulajdonos van, a döntési folyamat tehát nagyon gyors, nem kell a részvényesek pénzügyi érdekeit nézni. Erre Alain Reynvoet, a Haas Automation Europe ügyvezető igazgatója is utalt akkor, amikor elmondta, hogy a vállalatnál leginkább az nyűgözi le, hogy milyen gyorsan tanul a hibákból és javítja ki saját működési folyamatait. A gyors fejlődés a szerszámgépek különböző generációinak összehasonlításában igen szembeötlő: a Haas első szerszámgépe – melyet az 1988-as IMTS alkalmával mutatott be – mérföldkőnek számított az amerikai ipartörténetben, hiszen korábban elképzelhetetlenül alacsony, 50 000 dolláros kereskedelmi árat szabtak meg rá. A Haas VF-1 gyorsan a megfizethető CNC technológia referenciája lett. Ha az első VF-1-et összehasonlítjuk ugyanannak a gépnek modern megfelelőjével, láthatjuk, hogy a gép teljesítménye és pontossága megsokszorozódott az eltelt 24 év során, de az ára nem exponenciálisan nőtt, hanem még csökkent is. Az árakat a termelési hatékonyság segít leszorítani. Reynvoet minden jelentősebb versenytárs gyártóüzemében járt már, és azt tapasztalta, hogy kétszer, háromszor annyi emberrel oldják meg a gyártást.
A gépelemeket kötött pályás targonca szállítja a beszerelés helyére, just-in-time koncepcióban. A szerszámgépek 17 000 különböző alkatrészből állhatnak össze, így a minőségellenőrzés kiemelt szerepet kap a beszállítók kiválasztásától a kész szerszámgép tesztüzeméig. Bár a Haas nem működtet az Európában megszokott életciklus-menedzsmentet, Reynvoet ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég 12 éve van jelen Európában, és az eladott gépeinek jó része még mindig működésben van, sokszorosan visszafizetve a vételárat, főleg például a járműiparban, ahol a teherautó-alkatrészek gyártásában használt szerszámgépek ára akár fél év alatt megtérül.
A Haas ügyfeleinek nagy része kis gyártóüzem vagy manufaktúra, de egyre több nagy céghez jutnak el. Idő kellett és kell ahhoz, hogy a piac elhiggye azt, hogy a Haas is 10 évre vállalja az alkatrészellátást, ráadásul nagyon kedvező árakon, ami szintén egy megfontolt beruházási döntés szerves része. A brüsszeli raktárban 12 millió alkatrész érhető el, további 10 millió van raktáron Európa-szerte. Ha megrendelés érkezik Brüsszelbe, a kérdéses alkatrész még aznap elhagyja a várost. Az már a szállító cégtől is függ, hogy mikor kapja meg az ügyfél. Általában egy hétre tudják ezt garantálni. A szervizzel és alkatrészellátással kapcsolatos kérdésünkre elmondták, hogy minden HFO havonta készít jelentést arról, hogy milyen %-os hatékonysággal oldották meg az ügyfelek időközben felmerült problémáit
Rövid távú tervezés
Gene Haas, a cég alapítója elmondta, hogy az USA ipari forradalma a 60-as évekig tartott, amikor neves gépgyártók váltak ismertté. A 80-as években jött egy nagy ugrás, amikor az IT betört a szerszámgépiparba is, és a nyomtatott áramkörök megjelentek a gépekben. Ez óriási változás volt, amit sokan nem tudtak megfelelően kezelni, és eltűntek a piacról. Manapság a szerszámgépek gyártása is multidiszciplináris tevékenységgé vált, de bármilyen magas fokot ért el a komplexitás, a cég évtizedes távra még vízió szinten sem tervez.
A tervek azon folyamatok számszerűsítését jelentik, miszerint az elkövetkező 5-10 évben az energiakérdés hozhat nagy keresletet a szerszámgépekre, például a repülőgépek gyártásában, hiszen ha egy új repülőgép 15-20%-kal kevesebbet fogyaszt, a légitársaságnak már érdemes lecserélnie a gépparkját akkor is, ha amúgy ez még nem lenne indokolt. Ezeket a változásokat érdemes figyelemmel kísérni és a fejlesztésekkel felkészülni, de hosszabb és részletesebb terv nem létezik. Ez az amerikai és az idehaza jóval ismertebb német, illetve japán szerszámgépgyártók közötti kulturális különbségből is adódik. Utóbbiak évszázados történelemmel és évszázados vízióval rendelkeznek, ezek kihatnak a fejlesztéseikre, ügyfélkapcsolataikra is. Kalifornia sokkal inkább a mában él, és a mindennapi életben imponáló az a nyitottság és magabiztosság, amivel lépten-nyomon találkozhatunk. Mindegy, hogyan viszonyulunk az USA-hoz, azt mindenképpen el kell ismernünk, hogy tudnak valamit ezek az amerikaiak.
Szerszámgépek tekintetében például olyan termékeket gyártanak, amit bárki tud használni, vagyis mindenféle különleges és költséges kiegészítést nélkülöznek. A cég mindig olyan piacokra fókuszál, ahogy nagy tömegben tud szerszámgépeket értékesíteni. Ezzel kapcsolatban örömteli, hogy Kelet-Európára Kaliforniában egy nagy növekedési kilátásokkal kecsegtető régióként tekintenek. Az árak fixek, nem használnak ügyfélre szabott kedvezményeket, de így is versenyképes a termék. Az árszabásról annyit mégis el lehet mondani, hogy Európában némileg magasabbak, mint az USA-ban, amit a cég a szállítási- és vámköltségekkel indokol, ezeket tehát beépíti az eladási árakba. Az új piacokkal és az új vásárlókkal a Haas forgalma a következő 5 évben megduplázódhat. A Haas a saját nagy előnyének azt tartja, hogy kiterjedt vásárlóköre van, ahol egy-egy bedőlést könnyűszerrel kompenzálhat. Kérem, ne sértődjenek meg a Haas-ügyfelek, ha Gene Haas példázatával élek: „A kis üzemek olyanok, mint a csótányok, vagyis elpusztíthatatlanok.”
Új fejlesztési irányok
Az üzemlátogatás során sikerült viszontlátni egy régi ismerőst is: az új UMC-750 univerzális megmunkálóközpont a Haas új fejlesztési irányát jelképezi. Az öttengelyes megmunkálás egyre nagyobb teret hódít napjainkban, a komplex munkadarabok megmunkálási pontossága növelésének eszközeként. A félkész prototípust már a 2011-es EMO alkalmával is kiállították, hogy a géppel és a fejlesztési iránnyal kapcsolatban minél több információt, visszajelzést gyűjtsenek. A visszajelzések alapján az ügyfelek egyértelműen nagyobb stabilitást vártak el, így a most látott prototípus már ezekkel a változtatásokkal készült el. Tesztelése ottjártunkkor is tartott, gyártása lapunk megjelenése idején kezdődött, premierje pedig szeptemberben várható, talán a stuttgarti AMB-ra időzítve.
Árnyoldalként mindenképpen meg kell említenünk, hogy az Európában lassan minden gépleírásból kihagyhatatlan energiahatékonyságra kevesebb figyelmet fordítanak – ez is a kulturális különbségek hozadéka. Ezzel kapcsolatban egyetlen pozitívumot hallottam említeni, hogy a használaton kívüli műszerek pár perc elteltével kikapcsolnak, így áram sem fogy. A témával kapcsolatban ismét arra hivatkoztak, hogy számukra mindig az ügyfelek jelenlegi elvárásai bírnak döntő jelentőséggel. A műanyag házról is azért váltottak fémházra, mert az ügyfelek nem kedvelték a műanyagból készült gépelemeket, pedig a műanyagnak sokkal jobb például az abszorpciós képessége.
Alain Reynvoet, a Haas Automation Europe ügyvezető igazgatója
Az oktatással kapcsolatban viszont jóval korábban ébredtek és tették meg az első lépéseket. Elmondásuk szerint a világ minden táján szembeötlő, hogy ha egy termelőüzemben körülnézünk, az operátorok egyre idősebbek. Az oktatás elsődleges célja tehát nem is lehet más, mint hogy kedvet csináljon a fiatalok számára az ipari termelő területekhez. A Műszaki Magazin is számos alkalommal beszámolt már eme törekvés gyakorlati megtestesüléséről, a HTEC hálózatról. Reynvoet becslése szerint a maximális kapacitás akár a termelés megduplázódását is elviselné, igaz, ehhez már számításba vették az épülő ötödik gyártóüzemet is. Európában az értékesítés portfóliója a világszinthez hasonló. A VF-2 és a VF-3, va-lamint a MiniMill számítanak a legnépszerűbbnek, ezenkívül egyre keresettebbek az esztergák.
Házon belüli folyamatok
A DMG–Mori Seiki együttműködéssel kapcsolatban Kurt Zierhut elektronikai igazgató elmondta, hogy a Haas más stratégiát követ: minden folyamatot házon belül tartanak és ellenőriznek, ami a fejlesztéseknél, a kiszolgálásnál, a szállításnál versenyelőny lehet. A Frankenstein-sztorival példálózva viccesen megjegyezte, hogy sosem vezet jóra mások „részeinek” használata. Reynvoet ezt azzal egészítette ki, hogy csak azt merik az ügyfeleknek kínálni, amit házon belül saját maguk is tudnak hasznosítani. Volt rá példa, hogy a gépeikkel negyed áron gyártottak le alkatrészeket ahhoz képest, amit egy beszállító ajánlott nekik. A nagyobb gépelemek, az elektronika és a vezérlés is saját gyártmány, a gépekben használt alkatrészek 70-80%-ban megegyeznek, ami szintén az üzleti stratégia része: ha nagyobb tételben vásárolnak, alacsonyabb árat érhetnek el.
Néhány éve a Haas is feladta az elveit azzal, hogy kísérletképpen Kínába telepítette a gyártás egy részét, de ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A gyár hozzávetőleg 50 gépet állít elő naponta, nem tízezres nagyságrendekről beszélünk. Nagyobb darabszám esetében nagyobb szerepe van a gyártóhelynek, a munkaerő költségének. De amit a Haas itt nyert, azt elvesztette a megnövekedett szállítási költségeken, a kulcsalkatrészek ugyanis továbbra is Oxnardban készültek volna. Itt jegyezném meg, hogy az áttelepülés már viszonylag elkésve valósult meg: Kínában hatalmas átlagbér-különbségek alakultak ki a keleti part és Belső-Kína között, a befektetők által korábban a legjobban favorizált Sanghaj környékén már egyre kevésbé lehet az olcsó munkaerőből profitálni. A keleti partvidéken eddig is nagyszámú migráns munkás dolgozott, akik közül sokan már nem kényszerülnek keleten elhelyezkedni, hiszen az ipar a gazdag erőforrások és az elérhető és olcsó munkaerő miatt egyre inkább felfedezi Belső-Kínát. Manapság főleg a piacok közelsége miatt éri meg szerszámgépüzemet a keleti partra telepíteni – amennyiben Ázsia számít a cég kiemelt célpiacának. Igaz, a Haas eredeti terve szerint is csak a MiniMill egy speciális, csak Kínában értékesített változatát gyártották volna Kínában.
Így azonban minden Haas gép Kaliforniában látja meg a napvilágot. Mit hoz magával, mikor megérkezik egy magyar termelőüzembe? Talán azt, amit én is magammal hoztam első – de remélem, nem utolsó – kaliforniai látogatásomról: kellemes emlékeket egy nyugodt, céltudatos társaságról, amely talán sosem fogja újításaival felforgatni a szerszámgépipart, de annyit elért, hogy ha egy kisüzemnek olcsó, mégis megbízható megmunkálógépre van szüksége, az bátran felkeresheti a hozzá legközelebb eső Haas képviseletet.
Írta: Molnár László, Műszaki Magazin