“Mennyi, Skultéti?” – anekdoták a gépipar mindennapjaiból – I.

Mérőeszközök“- Halló, gépterem?
– Skultéti, jelentkezem.
– Mennyi, Skultéti?
– Harminchárom.
– Mi harminchárom?
– Mi mennyi, főmérnök úr?
– Az, ami harminchárom.
– Nem annyinak kellett volna lennie?
– Mindegy, Skultéti, csak csinálja tovább.”

(Örkény István)

 

Ahogy eddig már megszokhatták tőlünk, igyekszünk mindig naprakész információkat, érdekes gép- és szoftverbemutatókat, videókat eljuttatni Olvasóinknak, hogy mindig képben legyenek a hazai és nemzetközi ipari trendekkel, legújabb fejlesztésekkel, alkalmazásokkal. A gépipar gyorsan változik, szinte naponta jelentkeznek új ötletek, feladatok és bizonyára olvasóink is szinte naponta találkoznak új, eddig még nem tapasztalt kihívásokkal. Ilyenkor nagy segítség a megszerzett tapasztalat, mellyel már-már rutinszerűvé válik a problémamegoldás. Számos alkalommal előfordul azonban, hogy egy-egy fogós kérdés megválaszolásához csak a „mérnöki kreativitás” az, amihez vissza lehet nyúlni. Ilyenkor születnek a legcsattanósabb válaszok, legötletesebb megoldások.

A CNCMedia csapatával egy nem éppen egyszerű, de nagyon kellemes feladatot tűztünk ki magunk elé. Azon túl, hogy szállítjuk olvasóinknak a naprakész információkat, időnként jelentkezni fogunk olyan történetekkel, melyekben bemutatjuk a kreatív ötleteket az ipar mindennapjaiból. Emellett arra is vállalkozunk, hogy a gépipar másik, emberibb arcát is megmutatjuk, vicces vagy tanulságos anekdotákkal.

Első anekdotánk

Az alábbi történetből kiderül, hogy a problémák forrását megtalálni nem mindig a legegyszerűbb feladat, főleg, ha onnan, ahonnan ered, egyáltalán nem is számítunk rá

Egy alkalommal két szervizes ment beállítani egy eszterga-maró központot, méghozzá annak B fejének egytengelyűségét. Hosszan tartó munka után úgy gondolták sikerült, mérőórát használva, pontosan beállítaniuk. Szóltak a gépen dolgozó szakembernek, hogy ellenőrizze, megfelelő lett-e, elegendően pontos-e?

A programozó egy egyszerű darabba mart egy kört, hogy kiderüljön, sikeres volt-e a beállítás.

A körmarás végeztével egy hagyományos mérőórát fogott fel a B fej aljára, hogy leellenőrizze a körkörösséget. Az elkészült felületen viszont kétszer körbefordult az óra mutatója, vagyis erős túlzással sem mondhatni, hogy sikerült biztosítani az egytengelyűséget.

A programozó mondta a szervizes kollégáknak, hogy bizony, akárhogy is, de ez még nem lesz jó. Ők pedig hosszasan gondolkoztak és számos helyen keresték, hogy mi az oka ennek az igencsak nagy hibának.

Végül is sikerült megtalálni a probléma forrását, ott ahol nem is számítottak volna rá: a mérőóra volt a hiba oka, pontosabban az állványa. Ugyanis az állvány fejjel lefelé felfogva, és így a csekély saját súlya miatt is századokkal csúszott el. Ezt kiküszöbölve már természetesen sikerült beállítani a gép egytengelyűségét.