Az ismeretterjesztő cikksorozatban mindenkihez igyekeznek közelebb hozni a hosszesztergákban rejlő lehetőségeket, melyeket a jelen ipari helyzetben és a következő fellendülés időszakában is ki lehet majd aknázni. Az ötletről Csányi Balázzsal és Kálmán Péterrel beszélgettünk.
CNCMedia: Honnan jött az ötlet az oktató jellegű cikksorozat megírásához?
Kálmán Péter: Amikor forgácsoló cégeknél járunk, sokszor látjuk, hogy egy revolverfejes, ellenorsós esztergán gyártanak 10-20-30 mm-es átmérőjű alkatrészeket, melyeket hosszesztergán sokkal hatékonyabban lehetne előállítani. Az a tapasztalatunk, hogy egy hagyományos revolverfejes esztergához képest akár 30-50 %-kal gyorsabb a ciklusidő hosszesztergán. Természetesen itt sorozatgyártásra gondolok. Ennek ellenére sokszor tartanak az ügyfelek egy hosszeszterga vásárlásától, mert kevésbé ismerik azt. Azért indítottuk a cikksorozatot, hogy ezen változtassunk és felhívjuk a figyelmet a hosszesztergákban rejlő
lehetőségekre.
Csányi Balázs: Észrevettük, hogy sok ismétlődő tévhit és kérdés is felmerül a fejekben. Persze sokan jól tájékozottak, de a többség inkább csak tud valamit a hosszesztergákról, de ez vagy némileg torzított, vagy nem naprakész információ. Szerettük volna ezeket egy helyre összegyűjteni, így aki érzi az affinitást, hogy ezt elolvassa, az közelebb tud kerülni a valósághoz.
Kálmán Péter – Termékmenedzser
CNCMedia: Milyen forrásokat használtatok fel? Nagyon intuitív, és érthető módon lett összeállítva. Honnan merítettétek az összegyűjtött tudást?
K.P.: Régóta foglalkozunk hosszesztergákkal, az évek alatt összegyűlt nálunk tapasztalat az ügyfelek alkatrészeinek gyártása kapcsán. A megjelenő ábrák egy részét én modelleztem, amiből aztán 2D-s ábra készült, esetleg gépkönyvekből átvett ábrákat módosítottunk.
CNCMedia: Milyen reakciót vártok a cikkektől?
Cs.B.: Nyilván kapunk hideget-meleget, de ha azok a cégek, szakemberek, akik még nem használtak hasonló gépet, nyitottak lennének egy beszélgetésre, az nagy siker volna. Sokszor tapasztaljuk, hogy még erre sem hajlandóak az ügyfelek, mondván, hogy: „úgysem működik ez nekem, vagy nagyon komplikált, nem az én világom, stb”.
K.P.: A másik tévhit, hogy a nevéből eredően sokan azt hiszik, hogy csak hosszú vékony darabok megmunkálására jó ez a géptípus, azonban rövid alkatrészeknél is sokkal jobb ciklusidőket lehet vele elérni. A vezetőpersely miatt olyan pontosan lehet vele gyártani, ahogy egy revolveres esztergával nem, vagy csak nagyon nehezen. Így az adott alkatrész pontossága miatt
is szükség lehet a technológiára.
CNCMedia: Hogyan látjátok, az oktatóanyagokkal inkább hiányt pótoltok, mert a hosszesztergák kevésbé oktatott anyag az iskolákban? Talán azért tartanak tőle, mert kevésbé ismerik, vagy inkább anyagi okai vannak?
Cs.B.: Kicsit mindkettő benne van. A magyar oktatásban leginkább az egyetemen hallhat az ember erről a témáról, az ahhoz legközelebb álló ismeretszerzési lehetőség mondjuk egy szakképzés, vagy tanfolyam, de ott a ferdeágyas esztergákon túl nem sokat tanítanak. Nekünk is kényelmesebb, ha nem kell újra és újra elmagyarázni minden ügyfélnek, hanem a cikkeknek hála már olvashat róla, és úgy mehetünk hozzá, hogy már hallott a technológiáról, és szerinte is érdemes erről beszélgetni.
K.P.: A cégeknek is szeretnénk ezzel segíteni, hiszen a bérmunkákat gyakran csomagban kapják. Ezek közt akadnak kisebb átmérőjű esztergált darabok is, amelyeket nagyobb mennyiségben kell előállítani. Az ilyen típusú alkatrészeket egy revolveresztergával körülményesebb és kevésbé hatékony gyártani. Így elképzelhető, hogy valaki emiatt bukik el egy nagyobb megrendeléscsomagot.
Csányi Balázs – Igazgató
CNCMedia: Egy kisebb, univerzális esztergához képest egy hosszeszterga még mindig jobban be van határolva az elvégezhető munkákhoz képest, így főleg nagy szériáknál használják.
K.P.: Ez így van. Alapvetően nagy sorozatok gyártásban használt gép. Azonban a munkadarab bonyolultságától, a megkövetelt precizitástól, a darab L/D arányától függően már jóval kisebb, akár 1000 db-os sorozatoknál is eljöhet az a pont, ahol nagyon megéri hosszeszterga használatára váltani.
Cs.B.: Egyértelmű visszajelzés az ügyfelektől, hogy nyugati irányból megnőtt az efféle igény. Mivel az elmúlt években megváltoztak a körülmények, egyre több olyan munkát próbálnak áthelyezni a kelet-európai régióba, amit korábban távolabbi piacokról szereztek be, de az ellátási láncok sérülése változatott a cégek szemléletén. Sok cég még nem áll készen erre a változásra, hiszen eddig nem volt megfelelő mennyiségű munka így az érdekeltség is alacsony volt. Most, hogy egyre nagyobb az igény, az eddigi cégek nagyon le vannak terhelve, a munka meg folyamatosan áramlik és úgy tűnik, hogy a tendencia marad. Ezért gondoljuk, hogy egy szélesebb körnek lehet érdekes, hogy ebbe a technológiai irányba is el tudjon indulni. Valóban, sorozatokról van szó. 100 darab miatt nem teszünk fel valamit hosszesztergára. De sokan gondolják, hogy 100000 darabtól indul a hosszesztergás gyártás. Manapság már 2-3000 darabtól is megéri hosszesztergán gyártani, ugyan időigényesebb a beállás, de a ciklusidőn ezt vissza lehet hozni, és a gépet magára is lehet hagyni.
K.P.: A másik előny a nagymértékű automatizálhatóság. Egy jól beállított, ellenorsós, száladagolós hosszesztergán csak a szálanyagot kell betölteni, néha lapkát kell cserélni, és a gép tartósan tud felügyelet nélkül dolgozni. A vezetőpersely nyújtotta stabilitás miatt ráadásul gyakran a lapkák élettartam is nagyobb. Ennél hatékonyabban nehéz automatizálni. Manapság azért is látunk nagyobb igényt, mert pont olyan iparágakban elterjedt a hosszesztergák használata, amelyek válságállóbbak és így kevésbé ciklikusak. Például az egészségügyi iparban az orvosi eszközök, implantátumok, vagy elektronikus csatlakozók terén.
CNCMedia: Mennyire követel más gondolkodásmódot a hosszeszterga programozása?
K.P.: Hosszesztergán jellemzően nagy sorozatokat gyártanak, így ritkábban is van szükség a programozásra. Ezért általában kézzel írják a programokat. Másrészt nagyon fontos, hogy a program a lehető leghatékonyabb legyen. A programban ezért érdemes elkerülni a felesleges mozgásokat, ezt pedig kézzel lehet a legjobban az adott darabra szabni. Hosszesztergálásnál mindig van egy programséma, ahol a fejlécen be tudok adni paramétereket, mint a kiindulási átmérő, a darab hossza, a leszúrókés szélessége stb. Így egy új alkatrésznél ezeket az alap adatokat kell paraméteresen megadnom, a programozás többi része, a kontúrok leírása pedig megegyezik a hagyományos esztergák programozásával. Ezzel a programfelépítéssel nagyon hatékonyan lehet új programokat készíteni a programséma másolásával és módosításával. Ennek ellenére a legtöbb gyártónak van programozást segítő szoftvere is, amivel lehet programokat generálni, ezzel is könnyebbé téve a hosszesztergálással ismerkedő felhasználok dolgát.
CNCMedia: Hogyan állítottátok össze az anyagot? Milyen szempont szerint építettétek fel a tematikát, mire számíthatnak az olvasók, milyen cikkek érkeznek?
K.P.: Az első cikkben bemutatjuk, hogy milyen igény mentén jött létre az első hosszeszterga, illetve hogyan is működik. Ennek a gépnek a lelke a vezetőpersely, ami a megmunkáláshoz közel támasztja meg a munkadarabot, ezáltal stabil forgácsolást eredményez. A cikkben pár jellemző iparágat is említünk. A második cikkben említésre kerül a gépek alapvető kinematikája és felépítése. A harmadikban a komplexebb, vegyes kinematikájú gépekről esik szó, ami a kiterített, és a revolveres számozást ötvözi. És persze a vezetőperselyről is ejtünk pár szót, milyen elvárások vannak a szálanyaggal kapcsolatban, és milyenek a megmunkálási stratégiák. Az ezt követő cikk a száladagolókról szól, aminek szintén sokan lebecsülik a fontosságát, hiszen nagyon fontos, hogy milyen eszközöket használunk, mivel a száladagoló támasztja meg az alapanyag nagy részét. Az ezt követő két gyakorlatiasabb cikk a hosszeszterga beállítását mutatja be adott gyártmány előállításához. Itt akadnak különbségek egy revolverfejes esztergáláshoz képest, szerintem például a szerszámbemérés sokkal egyszerűbb. Ezekben a cikkekben lépésről lépésre általánosan vesszük végig a gép beállításának a folyamatát. Fontos például a vezetőpersely beállítása és a szerszámbemérés is. A sorozat végén pedig kitekintést teszünk néhány perifériára, melyek a hosszesztergáláshoz elérhetőek, mint például szerszámtörés ellenőrzés. Összességében egy 10 részes cikksorozatról beszélünk.
CNCMedia: Ha ezek után valaki elkezd érdeklődni a hosszesztergák iránt, akkor kihez fordulhat? Hogyan szerezhet még több tudást a témával kapcsolatban?
Cs.B.: Örülünk, ha valaki úgy keres meg minket, hogy már tapasztalatokkal rendelkezik – hozzá kell tennem, hogy vannak az országban, akik sokkal több tapasztalattal rendelkeznek a hosszesztergák terén, mint mi. Ha ők is hozzá tudnak szólni a témához, és közösen ki tudunk alakítani egy tudásbázist, eszmecserét, szerintem már az is egy óriási hozadéka az elképzelésnek. Bárki számára nyitott az ajtónk, szoros együttműködésben vagyunk a Virág Hightech Kft.-vel is, úgyhogy bármelyikünkhöz fordulnak, örömmel beszélgetünk az ügyfelekkel.
K.P.: Esetleg, ha van, aki már jelenleg is használ hosszesztergát, de van felmerülő problémája, arról is szívesen hallunk és megpróbálunk megoldást találni rá.
CNCMedia: Melyek a leggyakoribb kételyek, tévhitek a hosszesztergákkal kapcsolatban?
Cs.B.: Én úgy látom, hogy eleve sokan nincsenek tisztában a gép képességeivel. Másik, leggyakoribb tévhit a kizárólag nagy széria, tehát a százezer darab feletti alkalmazás. Végül pedig a rugalmasság. A mai hosszesztergák már sokkal rugalmasabbak, mint régebben. A legtöbb gépet át lehet alakítani rövid eszterga módra is – hiszen vannak olyan alkatrészek, ahol a vezetőpersely nem szükséges – ez általában egy fél órás művelet. Ezek nagyon fontos tényezők amikor az emberek kizárják a hosszeszterga lehetőségét. Távolról sem ilyen komplikált a dolog.
K.P.: Sokan nem is gondolnák, hogy mennyivel hatékonyabb egy hosszesztergával dolgozni. Vannak, akik próbálnak ellenorsós gépeken végezni hasonló megmunkálásokat, de sokan gondolják azt is, hogy hosszesztergálás esetén sokkal nehezebb az átállás és a programozás Egy gépbeállító, aki tud programozni és alkatrészekre beállni revolveresztergán, az ugyanúgy fogja tudni a hosszesztergát is, természetesen egy gépspecifikus oktatás és némi gyakorlás után.
Cs.B.: Én azt hangsúlyoznám ki, hogy egyre több a komplexebb munkalehetőség. Az első beállás nyilván nem lesz egyszerű, viszont, ha az ember képes elsajátítani a folyamatot, akkor hosszútávon sokkal nagyobb lesz a haszon, mint mondjuk sima csapszeg gyártáson. Amikor hosszesztergálásról beszélünk, akkor a száladagolót is ide értjük, hiszen külön nem tud működni a gép. A bekerülési költség nem magasabb, mint egy átlagos revolver fejes ellenorsós eszterga esetében, de szálanyagból, 42mm-es átmérőtartomány alatt általában sokkal hatékonyabb tud lenni egy hosszeszterga.
K.P.: Jelenleg, aki már foglalkozik itthon hosszesztergálással, azoknak nagyobb arányban egyszerűbb kinematikájú gépei vannak, általában 20-as átmérőig. Ez valószínűleg azért alakult így, mert az elmúlt időszakban főleg ilyen munkák érkeztek Magyarországra. Manapság azonban egyre inkább van igény nagyobb áteresztésű, komplexebb gépekre, esetleg B-tengellyel, amivel még nagyobb hozzáadott értékű darabokat lehet előállítani. Mi azt javasoljuk, hogy aki már foglalkozik hosszesztergálással, induljon el a minél nagyobb áteresztésű, és komplexebb gépek irányába, mert sokkal jobb megtérülést hozhat. Itthon kisebb a verseny, kevesebben rendelkeznek ilyen komplex gépekkel, mint nyugaton.
Monoki Attila – értékesítő, Csányi Balázs – igazgató, és Kálmán Péter – termékmenedzser (balról jobbra)
CNCMedia: Milyen várakozásokkal indultok neki az évnek, mind a cikkek, mind pedig gépeladásokkal kapcsolatban?
Cs.B.: Nyugatról egyre nagyobb az igény, ez jelenleg látható.. Magyarországon egyelőre a bizonytalanság sajnos eléggé visszafogja a fejlődést, sok cég van, akik úgy érzik, hogy lehetne és van hova fejlődni, de bizonytalan a környezet és a lehetőségek, ezért továbbra is halogatják a beruházást. Ezért nem tudjuk mire számítsunk, de az mindenképpen jó, hogy van és remélhetőleg lesz is munka a piac számára. Mi már annak is örülünk, ha a cégek arra használják ezt az időszakot, hogy új ismereteket szerezzenek és technológiailag is tájékozódjanak. A hamarosan megjelenő cikksorozatunkkal is ezt szeretnénk elérni.