A fegyvergyártás megszervezése a 1848-49-es Szabadságharc idején

Mai cikkünkben a korabeli fegyvergyártás kezdeteiről szedtünk össze egy csokorra valót az internetről.

A fegyverzet és a felszerelés iránti igény mindjárt a forradalom kezdetén jelentkezett. 1848. március 16-án kezdődött meg a nemzetőrség felállítása; ennek éppúgy fegyverre volt szüksége, mint a minisztertanács által két hónappal később, május 15-én felállításra határozott új, később „honvédsereg” nevet kapott fegyveres erőnek. A gróf Batthyány Lajos vezette kormány e szükségleteket egyidejűleg több forrásból próbálta fedezni: az osztrák fegyverraktárakból, a bécsi és a prágai, továbbá más külföldi fegyvergyáraktól történő vásárlás útján, hazai gyártásból, végül itthoni vásárlásból és gyűjtésből magánosoktól. Puskaművesek az ország számos helységében akadtak; a gyári méretű fegyvergyártást azonban meg kellett szervezni.

Hengermalom épületeAz 1848. évi hazai fegyvergyártás megindításában úttörő tevékenységet végzett gróf Széchenyi István, a Batthyány- kormányban a közlekedés és a közmunkák minisztere. Ő már a kinevezése előtti napon, április 6-án közölte titkárával, Kovács Lajossal, hogy a Pesti Hengermalomhoz tartozó gépgyárat fegyvergyárrá kell átalakítani.

A „minden kezdet nehéz” mondás igazsága a később Országos Fegyvergyár nevet kapott üzem termelésének megindításánál is bebizonyosodott. A terv szerint 24 órás, tehát szakadatlan működéssel naponta 500-600 puskát, hetente tehát több ezer darabot kellett volna előállítani. A gyár viszont szeptember végéig csak régi fegyverek átalakításával és javításával foglalkozott.

A fegyvergyártás országos méretűvé tételét a pénz, nemkülönben megfelelő szakemberek és gépek hiánya késleltette. Nem volt könnyű a megfelelő gyalogsági puska kiválasztása sem. Az osztrák hadseregben hosszú idő óta használt elöltöltő, mechanikus, azaz acélra csapódó kovakő keltette szikrával előidézett gyújtású puskákat a 19. század harmincas éveitől fokozatosan kémiai gyújtású, sokkal biztonságosabban működőkre alakították át.

November 14-én az Országos Honvédelmi Bizottmány Államosítja a Pesti Vasöntő és Gépgyár Társaság fegyvergyárát, mert nem teljesítette a kormánnyal kötött szerződésben vállalt kötelezettségeit.

Magyarországon 1848 előtt nem folyt fegyvergyártás. Batthány miniszterelnök április 29.-én kötött szerződést a Pesti Vasöntő és Gépgyár Társasággal: kormány kamatmentes kölcsönt adott a gyárnak, és megrendelt 1oo ezer darab szuronyos puskát. A társaság vállalta, hogy november 15.-től naponta 5oo fegyvert fog előállítani. Szeptember végéig a gyár csak régi fegyverek javításával és átalakításával foglalkozott, de a későbbiekben, az országban lévő katonai fegyvertárak készleteinek felhasználásával puskákat gyártott.
November 14.-én Kossuth államosította a gyárat. Ezt követően Állami Országos Fegyvergyár néven működött. A gyár mellett 1848 őszétől mintegy 20, 1849 tavaszán kb. 4o kisebb-nagyobb üzem foglalkozott fegyver-és alkatrészgyártással. Ezek főleg az ország hagyományos iparvidékein helyezkedtek el, de 1848 őszétől kialakulóban volt egy székelyföldi regionális fegyver-és lőszergyártási bázis is. 1849. Január elején a fegyvergyárat Nagyváradra telepítették át.

 

 

További információk:

A szabadságharc fegyvererei

 

Források:

Sivit Netélkedő (Soproni Iskolák vetélkedő)

Borus József – A szabadságharc hadiipara –Új forrás – 1998.6.sz.