A CNCMedia csapata decemberben a FabLab Budapestnél járt. Fiáth Heni, a FabLab Budapest kommunikációért felelős munkatársa mutatta meg a 72 négyzetméteres laborban fellelhető számtalan barkácseszközt és a rendelkezésre álló tervezési, kivitelezési lehetőségeket. Hogy csak néhányat említsünk a sok eszközből: oszcilloszkóp, kéziszerszámok, fúró és marógép, habvágó, körfűrész, körcsiszoló is található; a két nagyobb gépből az egyik a már korábban bemutatott Roland MDX-40A, a másik pedig egy porral dolgozó 3D nyomtató, melyben épület makettek, szobrok, formatanulmányok vagy akár alámetszést tartalmazó geometriák gyártása is lehetséges.
A labor felfedezése után Henit a FabLab Budapestről és az ő munkájáról kérdeztük:
– Hogyan indult a FabLab, honnan jött az ötlet?
– Az alapötlet Juhász Márton, Sík Eduárd és Lakatos Dávid fejéből pattant ki. Dávid azóta már a bostoni MIT FabLabjában kutat és fejleszt. A fiúk a Kitchen Budapestben (KIBU) találkoztak, ami egy ösztöndíj-rendszerben működő innovációs kutatólabor. Itt sokszor szembesültek azzal, hogy a gyártási feladatokat nem tudják hol és hogyan megvalósítani, innen eredt tehát az ötlet, hogy kellene egy hely, ahol sok technológia megtalálható, amit bárki használhat, aki bütykölni vagy kísérletezni akar.
Somlai Fischer Szabolccsal beszélgetve találtak rá a FabLab hálózatra, ez ugyanis egy világméretű hálózat, tehát nem nekik kellett feltalálni a spanyolviaszt. Felvették a hálózattal a kapcsolatot, majd néhány újabb tag csatlakozása után létrehoztuk a budapesti FabLab-et.
– Te hogyan kerültél a csapatba?
– Amikor már megvolt a Holló utcai hely, de még folyamatban volt a kialakítása, akkor jöttem segíteni. (Az, hogy az oszlopok fekete-sárga csíkosak, Heninek köszönhető. – szúrta közbe egyik kollégája, aki a beszélgetésünk alatt éppen az asztalnál bütykölt valamit az aktuális projektjükben.) Ezután pedig a kommunikációs feladatokat bízták rám.
Később kiderült számukra, hogy terméktervezőként végeztem, dolgoztam kivitelezőként, illetve másfél évig CNC-t is programoztam, így ezeket a tapasztalataimat is bőven tudom kamatoztatni itt.
– Hogyan tartja fenn magát ez a szervezet, miből származik bevételetek?
– A nyitott műhely jelenti az egyik bevételi forrást, de ez önmagában nem lenne elegendő. Emellett workshopokat, tanfolyamokat indítunk és az ezekre jelentkezők támogatása jelent egy másik forrást. A tanfolyamokon leginkább a nálunk megtalálható gépek kezelését illetve a technológiákat lehet elsajátítani, de nem csak mi tartunk ilyen képzéseket. Ha bárkinek van olyan tudása vagy ismerete, amit szívesen megosztana másokkal, illetve oktatna, annak szívesen segítünk a tanfolyam megszervezésében és lebonyolításában. Ez azért is nagyon fontos, mert az egész szervezet a közös tudáson alapul.
Ezek mellett kiskereskedelem is vagyunk, a rajtunk keresztül megvásárolt eszközök és anyagok további anyagi forrást jelentenek számunkra, illetve ipari megbízásokat és innovációs kutatásokat, fejlesztéseket és bérmunkákat is szoktunk vállalni. Ezek elektronikai, programozási és mechanikai feladatokat egyaránt jelentenek.
– Meg tudnál említeni néhányat az érdekesebb megbízásokból?
– Gyakran megkeresnek minket reklámügynökségek – ráadásul egyre többen –, mert nekik vannak néha elég különleges és egyedi elképzeléseik. Most éppen egy diagnosztikai projektet készítünk, illetve egy magányszemély is megkeresett minket egy játék továbbfejlesztésével kapcsolatban. De van egy mosoly-automatánk is, amire ha rámosolyogsz, akkor ad csokit.
Ezek mellett nagyon sok kis projektben is segítünk, mint például diplomamunkákba, makettezésekbe, stb. Ezek a nagyközönség számára nem annyira látványosak vagy hangzatos projektek, inkább a készítője számára fontos az adott tantárgy vagy diploma elvégzéséhez.
Lényegében nyitás óta az üzemeltetés, a megfelelő kapcsolati- és kommunikációs csatornák kialakítása leköti az erőforrásainkat; akár kétszer ennyi ember számára is bőven lenne munka.
– Milyen feltételekkel lehet használni a FabLab barkácstermét?
– A nyitott műhely részre napi-, heti- és havi jegyet lehet váltani. Ezen felül csak az anyagköltséget kell megfizetni, de minden szerszám és eszköz használható. Alapesetben a barkácsolóknak dokumentációs kötelezettsége van, ami azt jelenti, hogy az elkészítés közben fotókat lehet készíteni a munkájáról, illetve a modellfájlokat megőrizheti a Fablab, így biztosítva a tudás megosztását, létrejöttének egyik alapvető célját. Természetesen ez a dokumentációs kötelezettség kiváltható magasabb jegyárral, ha valaki titokban szeretne dolgozni például szabadalmi okok miatt.
– Mekkora érdeklődést tapasztaltok a laboratórium iránt?
– Hatalmas érdeklődést tapasztaltunk a májusi megnyitónkon és azóta is folyamatosan. A konkrét felhasználók száma alacsonyabb, de októberig heti öt napos nyitva tartással is a nap nagyobb részében foglalt volt a terem. Általában ketten-hárman jönnek együtt barkácsolni, de sokszor jön egy kicsit nagyobb társaság is, ahol tényleges csapatmunka folyik.
Mostanában érezzük, hogy lassan tudatosul az emberekben ennek a helynek a létezése. Eddig csak tudtak róla, de mostanára már el is jönnek, ha eszükbe jut valami. A kétnapos nyitva tartással pedig szinte mindig van valaki, aki alkot.
– Az oktatásba hogyan kapcsolódtok be, akkreditálható-e valamely intézményben egy-egy elvégzett FabLab kurzus?
– Már a megnyitó környékén is többen jelezték, hogy támogatják a munkánkat, a MOME (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) kifejezetten jelezte, hogy szeretne ilyesfajta együttműködést, de a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) is nyitott erre. De mivel ezek nagy intézmények, kicsit nehezebben mozdulnak, illetve ez az egész folyamat is rengeteg adminisztrációval jár, így ez 2011-ben még nem volt reális.
De határozott célunk, hogy az oktatás beinduljon, leginkább a 3D nyomtató, a google sketchup mint nyílt forrású tervezőszoftver, valamint elektronika és robotika témakörökben szeretnénk ezt elkezdeni illetve folytatni.
Sok egyéni felkérés is érkezik, hogy valaki szeretne oktatni valamit, és ennek a szervezésében segítsünk. Ezek közül volt, ami már megvalósult, de volt olyan is, ami végül nem jött létre. A lehetőségekben korlátot jelent a hely szűke is, ami majd változni fog, de jelenleg 10 embernél többet nem tud befogadni a laborunk, illetve ennél több emberre nem nagyon lehet felügyelni, foglalkozni, valamint az eszközök száma is limitált.
– Inkább mérnök(hallgatók) jelentkeznek oktatásra, vagy más területekről is jönnek érdeklődők?
– Teljesen laikusok is érkeznek, nyáron középiskolás fiúk is eljöttek és megtanulták használni például a CNC marónkat. A végén már nem is kellett ott állni mellettük, teljesen önállóan is képesek voltak kezelni. Ez a gép egyébként hab, fa és műanyag megmunkálására alkalmas, olyan anyagokéra, ahol nincs szükség hűtésre és nem is túl kemények. A négytengelyes gép nem is túl bonyolult, a szerszámot is manuálisan lehet cserélni, valamint a szoftver is elég egyszerű benne. Viszont arra tökéletes, hogy valaki az alapokat elsajátítsa. A programozás során a gép bekéri a megfelelő adatokat, nem is enged továbblépni, amíg ezt meg nem kapja. Néhány nap után arra a szintre is el lehet jutni, hogy az ember ennek a gépnek a korlátait is lássa már, de könnyen sikerélményhez lehet jutni, emellett pedig a művelet komplexitását is át lehet látni.
Olyan szárnypróbálgatásokra is volt lehetőség, hogy amikor már valamelyest elsajátították a tanulók a marást, akkor ugyanazt az alkatrészt mindegyikőjük a saját beállításaival készíthette el, és ezt követően összehasonlítottuk a végeredményt. Ez mindenképpen tanulságos volt, és az is kidomborodott, hogy az emberek szeretnek tanulni, örömet okoz, ha valamire rájöhetnek, hogy hogyan működik. Ez az, amit szeretnénk megmutatni minden érdeklődőnek.
– Van célkorosztályotok vagy bárki jöhet barkácsolni?
– Bárki jöhet hozzánk, nincs semmilyen kikötésünk erre nézve. És jönnek is. Májusban, mikor indultunk, akkor már az egyetemi leadások lezárultak, így nem sok egyetemista jött, ahogyan nyáron sem. Viszont a mi meglepetésünkre is több középiskolás és nyugdíjas is megkeresett minket. Szeptembertől viszont aktívabbak lettek az egyetemisták.
– Tervezitek-e megszólítani a még fiatalabb korosztályokat?
– Nagyon jó lenne, de a 18 év alattiakkal ez nehéz, mert minden esetben szülői igazolást kell íratnunk arról, hogy ez jogilag is rendben legyen. Ráadásul bárhol, ahol munka zajlik, történhetnek balesetek, és emiatt a kiskorúak nagyobb felelősségvállalást jelentenek számunkra. Ettől függetlenül nagyon örülnénk nekik és nyitottak vagyunk rájuk.
– Milyen csatornákat használtok kommunikációra, hol lehet elérni a FabLab Budapestet?
– Egyrészt a honlapunkon minden információ megtalálható a laborról és egy rövid bemutatkozás rólunk is. Másrészt pedig a facebookon is van saját oldalunk, ahol meg tudjuk hirdetni az egyes rendezvényeket vagy eseményeket, illetve a fontosabb híreket.
A FabLab hírének terjesztése érdekében nem kell különösebb erőfeszítéseket tennünk, mivel így is rengeteg megkeresésünk van. Ettől függetlenül a Múzeumok Éjszakáján bemutatkoztunk az Opera metrómegállójánál, ahol kipakoltuk a berendezéseinket, eszközeinket. A Kutatók Éjszakáján is részt vettünk, ráadásul egyszerre két helyen, valamint a Design Héten is el lehetett jönni hozzánk két rendezvényre, kipróbálni a lehetőségeinket. Tehát ezek a rendezvények is jó csatornaként szolgálnak a kapcsolatba lépésre és a különböző célcsoportok elérésére.
– Milyen kapcsolatban álltok más nemzetek FabLab csoportjaival?
– Nem napi szinten, de kapcsolatban állunk velük. Ha lenne olyan projekt, amihez a segítségüket kérnénk, biztosan jó együttműködés alakulna ki, de egyelőre ilyenre még nem volt példa. Viszont a köztünk lévő kommunikáció elég jól működik, egy berlini konferencián sok országból találkoztam FabLab-esekkel, és jól megértettük egymást. A bécsi FabLab-bel például egy kiállításra együtt találtuk ki, hogy mit is készítsünk. Ez egyelőre inkább a jövő zenéje.
A FabLab rendszer egyébként nem franchise-rendszer, tehát minden labornak saját kezdeményezésből és saját erőforrásokból kell megoldania a működését. Ennek köszönhetően minden csapat megválaszthatja, hogy milyen finanszírozási formát szeretne, így van Hollandiában például több labor is, melyeket egyetemek tartanak fenn. Máshol pedig nonprofit formában működik, így mindenkinek ingyenes.
Hogy a folytatás hogy alakul a FabLab Budapest számára, azt persze pontosan nem lehet tudni. De az biztos, hogy sok tervük, kreativitásuk és közösségi munkájuk van már ebben a projektben, melyet továbbra is hasonló vagy még nagyobb erőbedobással szeretnének csinálni. A közeljövőben pedig a CNCMedia csapatával közös együttműködésre is lehet számítani.
Inkább mérnök(hallgatók) jelentkeznek oktatásra, vagy más területekről is jönnek érdeklődők?
ZPrinter310PLU – A FabLab Budapest por alapú 3D nyomtatója
– Teljesen laikusok is érkeznek, nyáron középiskolás fiúk is eljöttek és megtanulták használni például a CNC marónkat. A végén már nem is kellett ott állni mellettük, teljesen önállóan is képesek voltak kezelni. Ez a gép egyébként hab, fa és műanyag megmunkálására alkalmas, olyan anyagokéra, ahol nincs szükség hűtésre és nem is túl kemények. A négytengelyes gép nem is túl bonyolult, a szerszámot is manuálisan lehet cserélni, valamint a szoftver is elég egyszerű benne. Viszont arra tökéletes, hogy valaki az alapokat elsajátítsa. A programozás során a gép bekéri a megfelelő adatokat, nem is enged továbblépni, amíg ezt meg nem kapja. Néhány nap után arra a szintre is el lehet jutni, hogy az ember ennek a gépnek a korlátait is lássa már, de könnyen sikerélményhez lehet jutni, emellett pedig a művelet komplexitását is át lehet látni.
Olyan szárnypróbálgatásokra is volt lehetőség, hogy amikor már valamelyest elsajátították a tanulók a marást, akkor ugyanazt az alkatrészt mindegyikőjük a saját beállításaival készíthette el, és ezt követően összehasonlítottuk a végeredményt. Ez mindenképpen tanulságos volt, és az is kidomborodott, hogy az emberek szeretnek tanulni, örömet okoz, ha valamire rájöhetnek, hogy hogyan működik. Ez az, amit szeretnénk megmutatni minden érdeklődőnek.
– Van célkorosztályotok vagy bárki jöhet barkácsolni?
– Bárki jöhet hozzánk, nincs semmilyen kikötésünk erre nézve. És jönnek is. Májusban, mikor indultunk, akkor már az egyetemi leadások lezárultak, így nem sok egyetemista jött, ahogyan nyáron sem. Viszont a mi meglepetésünkre is több középiskolás és nyugdíjas is megkeresett minket. Szeptembertől viszont aktívabbak lettek az egyetemisták.
– Tervezitek-e megszólítani a még fiatalabb korosztályokat?
– Nagyon jó lenne, de a 18 év alattiakkal ez nehéz, mert minden esetben szülői igazolást kell íratnunk arról, hogy ez jogilag is rendben legyen. Ráadásul bárhol, ahol munka zajlik, történhetnek balesetek, és emiatt a kiskorúak nagyobb felelősségvállalást jelentenek számunkra. Ettől függetlenül nagyon örülnénk nekik és nyitottak vagyunk rájuk.
– Milyen csatornákat használtok kommunikációra, hol lehet elérni a FabLab Budapestet?
– Egyrészt a honlapunkon minden információ megtalálható a laborról és egy rövid bemutatkozás rólunk is. Másrészt pedig a facebookon is van saját oldalunk, ahol meg tudjuk hirdetni az egyes rendezvényeket vagy eseményeket, illetve a fontosabb híreket.
A FabLab hírének terjesztése érdekében nem kell különösebb erőfeszítéseket tennünk, mivel így is rengeteg megkeresésünk van. Ettől függetlenül a Múzeumok Éjszakáján bemutatkoztunk az Opera metrómegállójánál, ahol kipakoltuk a berendezéseinket, eszközeinket. A Kutatók Éjszakáján is részt vettünk, ráadásul egyszerre két helyen, valamint a Design Héten is el lehetett jönni hozzánk két rendezvényre, kipróbálni a lehetőségeinket. Tehát ezek a rendezvények is jó csatornaként szolgálnak a kapcsolatba lépésre és a különböző célcsoportok elérésére.
FabLab Budapest – A labor és a tett színhelye
– Milyen kapcsolatban álltok más nemzetek FabLab csoportjaival?
– Nem napi szinten, de kapcsolatban állunk velük. Ha lenne olyan projekt, amihez a segítségüket kérnénk, biztosan jó együttműködés alakulna ki, de egyelőre ilyenre még nem volt példa. Viszont a köztünk lévő kommunikáció elég jól működik, egy berlini konferencián sok országból találkoztam FabLab-esekkel, és jól megértettük egymást. A bécsi FabLab-bel például egy kiállításra együtt találtuk ki, hogy mit is készítsünk. Ez egyelőre inkább a jövő zenéje.
A FabLab rendszer egyébként nem franchise-rendszer, tehát minden labornak saját kezdeményezésből és saját erőforrásokból kell megoldania a működését. Ennek köszönhetően minden csapat megválaszthatja, hogy milyen finanszírozási formát szeretne, így van Hollandiában például több labor is, melyeket egyetemek tartanak fenn. Máshol pedig nonprofit formában működik, így mindenkinek ingyenes.
Hogy a folytatás hogy alakul a FabLab Budapest számára, azt persze pontosan nem lehet tudni. De az biztos, hogy sok tervük, kreativitásuk és közösségi munkájuk van már ebben a projektben, melyet továbbra is hasonló vagy még nagyobb erőbedobással szeretnének csinálni. A közeljövőben pedig a CNCMedia csapatával közös együttműködésre is lehet számítani.
képek: FabLab
–
További információ
A FabLab Budapest honlapja
–