A debreceni Ipari és Hobby CNC Találkozón a rendezvény otthonadójával, Dr. Husi Gézával, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának oktatási dékánhelyettesével és a Villamosmérnöki és Mechatronikai Tanszék vezetőjével beszélgettünk.
– Érdekes, ahogy megvalósult ez az egész rendezvény, hiszen ide nem a CNC ipar igazi nagyjai vonzották a látogatókat – meséli Dr. Husi Géza. Van egy másik kiállításunk, amit ősszel szoktunk megrendezni, ott inkább ők jelennek meg. Ez a kiállítás viszont eredetileg azért jött létre, hogy azok, akiknek nem ez a fő foglalkozásuk, de szívesen érdeklődnek és töltenek időt ezzel, azok tudjanak találkozni egymással. Mára azonban ezen a találkozón is megjelentek komoly cégek, talán az egyetem neve vonzotta ide őket, illetve nekik is van mit kínálniuk a kisebb volumenben vásárló felhasználóknak. Ezen kívül a hallgatókkal is meg tudják ismertetni magukat, ugyanis sok diák eljött a kiállításra, a megnyitón is magas létszámban voltak jelen. Természetesen a rendezvény péntek délutánra és szombatra átalakul egy baráti hangulatú találkozóvá, ahol előtérbe kerül az eszmecsere és a beszélgetés, de mégis jó, hogy a kiállításnak van egy komoly része is, ahol az ipari szereplők és a hobby szerelmesei találkozhatnak.
– Tudomásunk szerint a meghívott kiállítók nem titkolt célja, hogy kapcsolatba kerüljenek az Egyetemmel. Milyen szálak fűzhetik össze velük az intézményt?
A Debreceni Egyetem az ország öt kutató elitegyetemének egyike. Ezt nem mi mondjuk magunkról, hanem az Oktatási és Kulturális Minisztérium (jelenlegi nevén Nemzeti Erőforrás Minisztérium). Ezek közül kettő folytat jelentősebb műszaki képzést, méghozzá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, és a Debreceni Egyetem. A Szegedi tudományegyetem Mérnöki kara egy szűkebb, az élelmiszer-ipari mérnökképzés hagyományait őrző kar, amely műszaki-gazdasági jellegű oktatást folytat. Ebben a szerepkörben nem mehetünk abba az irányba, hogy akár a legkisebb vállalkozással is ne foglalkozzunk, és ne építsünk vele kapcsolatot. Tehát ez a mi elképzelésünkbe úgy illeszkedik, hogy partnereket találunk az oktatás részére, illetve olyan partnereket, akikkel közös projekteket tudunk megvalósítani.
A Debreceni Egyetemnek van 15 kara, melyekre körülbelül 30000 hallgató jár. Ebből 3000 jár hozzánk a Műszaki Karra, és ezzel mi vagyunk a harmadik-negyedik legnagyobb kar. Rengeteg olyan képzésünk van, melynek nincs párja az egész országban sem, ezek közül az egyik a mechatronikai mérnök képzés épületmechatronikai szakiránya. A képzés létrejötte annak köszönhető, hogy a Debreceni Egyetem fő kutatási profilja a létesítmény és az épület. A szakjaink is így vannak összeszervezve, hiszen van építészmérnöki, építőmérnöki, gépészmérnöki, ezen belül épületgépész mérnöki is, az épített környezetre hangsúlyt fektető környezetmérnöki és műszaki menedzseri képzés, illetve a már említett épületmechatronikai képzés. A Villamosmérnöki és Mechatronikai tanszék egyik fő kutatási iránya az épületautomatika, épületvillamosság, intelligens épületek témakörbe csoportosítható. Látszólag ez a mostani kiállítás távol esik ezektől a témáktól, de mi úgy látjuk, hogy a fejlesztések az épületek automatizálásának irányába is elindultak. A jelenlegi jellemző technológia az elektronikus szabályzást alkalmazza, ahol nyitunk, illetve zárunk áramköröket, és ennek hatására történik valamilyen akció. Azonban hamarosan eljön az az időszak, amikor például ablakokat kell tudni nyitni-zárni, szellőzést kell szabályozni, ajtót kell mechanikusan és nem csak elektromechanikusan mozgatni, stb. Tehát az épületmechatronika jelentős fejlődés előtt áll, és erről maga az egyetem is gondoskodik. Épületmechatronikai kutatóközpontot hoz létre, amelynek a pontos Intelligens terek Központ. Ebben a kutatóközpontban kognitív robotika, a kognitív gyártás és az épületmechatronika a fő kutatási témakör. A kognitív robotika már jóval közelebb áll a jelen kiállításhoz, de a szakok szoros összefonódása is mutatja, hogy a másik képzéseink témaköreitől sem áll távol ez a rendezvény.
– Milyen közös projekteken dolgoznak a külsős cégekkel?
– Az egyik együttműködő partnerünk a veszprémi Isel Hungária Kft, ők a mechatronikai mérnök képzésünket oktatási anyagokkal, eszközök biztosításával támogatják, mi pedig olyan hallgatói méréseket fejlesztünk, melynek segítségével levelező hallgatók is tudnak távolról mérni az ő hajtásaikon. Ebben nem az a lényeg, hogy levelező hallgatók végezhetik, hanem az, hogy ez a rendszer országhatáron túlról is elérhető.
A projektben több cég eszközeit is felhasználjuk, és egy magyar-román határokon átívelő együttműködésben pályázaton elnyert támogatásból készül. Három ilyen mérést fejlesztünk, melyek bárhonnan elérhetők a világhálóról.
Emellett említhetném a Debrecenben jelenlevő National Instruments céget is. Az ablakon kitekintve látható egy PV cellaforgató berendezés is, amiből már kész termék is van a piacon. Ez egy tavalyi projekt volt, amit a cég innovációs alapjából valósítottunk meg. Decemberben fejeződött be, most május van, és a boltban már megvásárolható a termék.
Összességében pedig a Schneider electric, BOSCH rexroth, FESTO, ISEL National Instruments General Electric, FAG, HUNÉP és KeVIÉP cégekkel állunk kapcsolatban.
– Sok ipari szereplő arról panaszkodik, hogy szakemberhiányban szenvednek. Mekkora hangsúlyt fektetnek a gyártástechnológiai oktatásra, hogyan látják a problémát oktatás az oldaláról?
– Mi is tudunk erről, a mi partnereink is ezt kommunikálják felénk. Debrecen ebből a szempontból egy kicsit speciális helyzetben van, ugyanis sok olyan cég dolgozik itt, ahol bár gyártás folyik, mégis magasan kvalifikált munkaerőt igényelnek. Az elektronikai cégek közül pl. a National Instruments ilyen, és amikor ők meghirdetnek egy gépkezelői állást, akkor sok esetben igazából mérnökre van szükségük. A Teva is hasonló, illetve a General Electric, főleg a vákuumtechnikai alkatrészeket gyártó részlegük.
Abban teljesen egyetértek, hogy hiányoznak a szakemberek. Ugyanakkor azt is kell látni, hogy a magyar felsőoktatás átalakul. A hasonló beállítottságú fiatalok, mint akikből korábban remek szakemberek váltak, most bekerülnek az egyetemekre. Viszont ugyanúgy megtalálható bennük a kézzel, manuálisan végzett munka utáni vágy. Ezért a Debreceni Egyetem erre az úgynevezett gyakorlati képzésre nagy hangsúlyt fektet. Nem tudok másra hivatkozni, mint azokra a versenyekre, amelyeken a mi hallgatóink is elindulnak: Minden évben megnyerjük a pneumobil versenyt, amit Egerben szoktak megrendezni; a miskolci elektromobil rendezvényen is mindig az elsők között vagyunk; és éppen múlt héten a Széchenyi Futamon volt első egy járművünk gerundium. Ez számunkra azt jelzi vissza, hogy a hallgatóink megkapják a megfelelő gyakorlati képzést. Lehet, hogy nem minden esetben közvetlenül az oktatótól tanulnak meg valamit, de megkapnak bizonyos lehetőségeket, mint mondjuk a laborjaink használatát.
Ha a gyakorlati kérdést tekintjük, akkor valóban, egy rendes és jól képzett CNC esztergályos vagy marós nagyon nagy hiány itt a környéken és országszerte is. Ugyanakkor rengeteg olyan gép van, amihez nem csupán szakmunkás vagy technikusi végzettségű CNC-s kell, hanem adott esetben BSc-s fokozatú. A tanítványaink közül is sokan dolgoznak a környező cégeknél, főleg az FAG-nél, ahol a gépeket sok esetben mérnökök kezelik, és nem csak azért, mert nincs megfelelő szakmunkás, hanem mert a gép is magasabb szintű tudást igényel.
Úgy gondolom, hogy ma Magyarországon a műszaki felsőoktatást nem szabadna elhagyni CNC-technológiai oktatás nélkül.
– Azt hallottuk, hogy tervezik egy új labor berendezését. Mit lehet erről tudni, milyen stádiumban van ez a folyamat?
– A Debreceni Egyetem pályázaton nyert közel kétmilliárd forintot arra, hogy az épületeit kibővítse. Így nyártól lebontásra kerülnek a meglévő laborjaink, és felépítik az újakat. Ezekből az egyikben valóban lesz egy CNC labor, ahol a gépek lesznek beállítva. Jelenleg is vannak ilyen gépeink, de nincsenek tematikusan összerendezve, ahogyan az megfelelő lenne. A másik része az, hogy én a CNC fogalmát kicsit tágabban értelmezem. Számomra minden olyan berendezés, amit számítógép vezérel – és nem biztos, hogy az éppen szerszámgép –, az a CNC fogalomcsaládba tartozik. A megvalósuló kognitív robotikai, illetve épületmechatronikai központunkban szintén lesznek számítógéppel vezérelt berendezések különböző célokra.